A még csak tervezett Tisza szálló szomszédságába egy olyan fedett, emeletes sportuszodát álmodtak 1926-ban, aminek külön lejárata lett volna az élő Tiszára. Az ezt bizonyító eredeti tervrajzot (is) láthatják a Szolnok vízellátását bemutató kiállításon, a VCSM Felszíni Vízműjének egyik folyosóján.
A mi vizünk
A soha el nem készült uszodának valahol a Verseghy gimivel szemben, a mai park területén kellett volna felépülnie. Az 1926-os terveket látva, mondjuk a harmincas évek elejére. Alig két évtizeddel azt követően, hogy Szolnok is csatlakozott azokhoz a modern városokhoz, ahol vízművek és vízvezeték hálózat biztosította a lakosság egy részének ivóvízellátását. Hogy aztán a következő bő száz esztendőben ne csak a tiszta víz jusson el minden háztartásba, de a szennyvíz is normális úton távozzon az otthonokból.
A Fejezetek Szolnok vízellátásának és csatornázásának történetéből című – egyébként kicsit a strandokat, és nem kevésbé a város fejlődését is bemutató – kiállítást a megyei Levéltár munkatársai állították össze, és már legalább egy éve látható a Víz és Csatornaművek (VCSM) Felszíni Vízművének egyik futurisztikus épületében. A tárlatra természetesen nem lehet csak úgy besétálni, de úgy tűnik, a múltjára büszke cég, bejelentkezés után bárkinek szívesen megmutatja a jó néhány tárlóba összegyűjtött emlékeket. Már csak azért is, mert ezek a fejezetek nemcsak a cégre, hanem ránk, szolnokiakra is tartoznak.
Az 101 éves Eötvös-téri víztorony makettjétől indulva először a hagyományos ?vízvételi? lehetőségekkel ismerkedhetünk meg. Úgymint a Tiszából kimert, és a vállon, vödrökben cipelt vízzel vagy éppen a főtéren fúrt kúttal. Aztán következnek az első tervek és képek a városi hálózat kiépüléséről, a vízművek folyamatos fejlesztéséről, például a Famunkás téri kisebb, és a nyolcvanas évek első felében a Széchenyin felépített nagyobb víztornyokról. Aztán meg a csatornázás pillanatai, és persze a szolnoki strandok következnek. Szóval minden, ami az éltető vizet köti ehhez a városhoz.
Tegyük persze hozzá, hogy ezek a fejezetek csak egy-egy pillanatfelvételek az elmúlt száz évből. A tárlókban nem található, vagy alig észrevehető részletek viszont alaposabban is megismerhetők a 100 éves a Szolnoki Vízmű című reprezentatív kötetből, illetve a Levéltár legutóbbi évkönyvében megjelent dolgozatból. Ám, ha ezeket ki is hagyják, a kiállításra kerítsenek időt, megéri!
