Hild Viktor 47 évesen lett szolnoki az előző századfordulón, ám a rákövetkező bő negyedszázadban máig meghatározó személyisége lett a városnak. Emléktáblája egykori szolnoki otthonának falán található, az Arany János utca 19. szám alatt.

A meglehetősen forgalmas Arany János utcában, közel az Ady Endre úti végéhez, a sok áthajtónak talán fel sem tűnik az a szép oromzatos, különleges kapus, ezen a környéken meglepően széles kertel bíró ház, aminek falán egy fekete emléktáblát találunk. Az 1999. április 14-én, Hild Viktor halálának hetvenedik évfordulóján elhelyezett tábla arról tudósít, hogy ebben a házban élt 1902-től haláláig a neves régész, történész és hírlapíró. Akinek a nevét egyébként Szolnokon tér, utca és közintézmény is viseli. Ami nem véletlen, hiszen Hild nemcsak szorgalmazója volt a helyi múzeum megalapításának, de magángyűjteménye révén, halála után, annak egyik megteremtője is.

Pedig a híres építész – Hild József – unokájaként, és a kevésbé számon tartott Hild Károly 48-as tiszt gyermekeként, egyáltalán nem szolnokiként indult az élete. Mivel 1855-ben Kecskeméten született, nem zárható ki, hogy már gyerekként is járt Szolnokon, sőt későbbi utazásai során biztos, érintette a fejlődésnek indult várost, ám letelepedéséig még majdnem fél évszázad telt el. Tanulmányait Pesten folytatta, kortársaihoz hasonlóan először ő is a jogi pályára készült, majd apja halála után katonának állt, amit azonban 25 évesen feladott. Családi kötelékei okán az 1880-as évek elején került a Jászságba – aminek fontos kutatója lett -, hogy néhány éves kolozsvári – lapszerkesztői – kitérő után 1888 és 1902 között ismét Jász-Nagykun-Szolnok vármegye azon részén éljen, sőt lapot szerkesszen és kutasson.

Hogy miért választották 1902-ben Szolnokot, azon belül is a már létező Arany János utcát lakhelyül, arra sajnos nem találni utalást, arra viszont annál inkább, hogy szinte azonnal a városi közélet és tudományos gondolkodás meghatározó alakja lett. Az akkoriban egész széles palettájú helyi sajtóban is tevékenykedett, és 1913-ban a szolnoki Független Lapban vetette fel a helyi múzeum és könyvtár szükségességét. Ez akkor leginkább csak azért lehetett meglepő felvetés, mert Jászberényben, Tiszafüreden és Karcagon már működtek ilyen intézmények. Ami Szolnokon az első világháború miatt Hild felvetésekor napirendre sem került, sőt – bár viszonylag sokáig élt – nem is élhette meg annak létrehozását.

Azonban a végül 1934-ben létrejött intézmény gyűjteményi alapjainak lerakásához a hagyatékából származó régiség-, érem- és kéziratgyűjteménye, valamint könyvtára nagyban hozzájárult. Miként erre az Arany János utca 19. számú ház falán lévő tábla is emlékeztet.