E fotó készítése előtt két héttel adott koncertet a Tiszai hajósok terén a Bagossy Brothers. Feltételezem, a képen látható hágó - kerítés elem - akkor került a Tiszavirág híd tér felőli végéhez. Aztán a hídon felejtődött. Azóta követem sorsát reggelente. Várható volt, hogy önálló életre kel. Valaki úgy gondola, lezár vele egy feljárót. Még véletlenül se szeretném hibáztatni. Azon viszont csodálkozom, hogy senkinek a leltárából nem hiányzik ez az elem. Azon meg nem, hogy Szolnok így üzemel. Nincs illetékes, aki észrevenné, hogy ennek az elfelejtett hágónak ott nincs helye.
És vérlázító. Vannak kiállítások, amelyeknek olyan mélyen van a színvonala, hogy nem szabad róluk írni. Az Agórában látható Magyar rocklegendák a kétes eredetű fotóival, kisiskolásokat megszégyenítő installációival, jó ízlést sértő festményeivel, érthetetlen koncepciójával minden eddig látottat alulmúl. Ezt így ne lehet, nem szabad. Ez méltatlan a helyhez, a magyar rockzenéhez és a megidézett zenészekhez, akik csak eszközei egy elszabadult hajóágyú magamutogatásának. Kerülendő!
Lehet, hogy csak engem - vagy keveseket - zavar. Még az sincs kizárva, hogy ez nem a végleges állapot. Mivel azonban a szolnoki Szapáry út régi házaival már oly sok csúfságot elkövettek, egy picit azért félek a néhai Kádár cukrászda új homlokzatától. Ugye senki sem gondolja komolyan, hogy ez a színválasztás egy elvileg helyi védettség alatt álló, városi tulajdonban lévő, szecessziós házon helyénvaló? Ez ebben a formában nagyon elképesztő. Megcsúfolása a háznak és a múltjának.
Van, aki festékkel jár a parkerdőbe? És míg más a csendet és a színeket élvezi, ő a mázolásban leli örömét? Összefestve például a Széchenyi parkerdőben a fa feldolgozásáról szóló, ártatlan táblát. Graffitis körökben biztosan tudják, ki lehet az a fafejű, sötét, tapló Maxi, aki ezt elkövette. Aki büszke lehet magára, sőt némi kielégülést is stimulálhatott primitív agyában. Szerintem az ilyen fafejűek feldolgozásáról is kerülhetne ki tábla.
Talán két éve készült el az egykori szolnoki vár úgynevezett Vízi kapuja, amin keresztül a Tiszához lehet lejutni. Éppen azóta figyelem a kapu oldalfalából meredező kábelcsonkokat, pár centire a turistaút jelzésétől és a hely leírásától. Talán a törökök hagyták itt? Vagy a törökökre emlékeztet? Netán későbbi korok mementója? Vagy a jelen slendriánságának a jele? A pályázat lezárása után ennyire nem számít senkinek, hogy mi készült vagy nem készült el? Végül is Szolnokot akarjuk megmutatni a turistáknak.