Persze, idén sem a tél fordult vissza április közepén, hogy hóval borítsa be Szolnokot, csak virágzik a nyárfa, aminek következtében tényleg olyan a város néhány helyen, mintha havazna. Viszi a szél, a Tisza a fehér szöszt, ami aztán a következő esőig lemoshatatlanul megül a fűben, a bokrokon, a kerítéseken. Vannak kifejezetten "áprilisi hó veszélyes" helyek, például a Tiszaliget, ahol egy-két helyen fehérben úszik a zöld. Ez a természet rendje. Tűrni kell. Meg prüszkölni.
Tavaly novemberben írtam először erről a vállalhatatlan feliratról, ami a Várkonyi téri ABC melletti átjárót, de lényegében a bolt falát díszíti, és már akkor is több hónapja lehetett ott. Azt hittem, másnak is feltűnik, mást is zavar. De nem. Ez pedig azt is üzenheti, hogy a kijelentéssel egyetért a környék önkormányzati képviselője, maga a város, minden itt indulni akaró jelölt, de még a rendőrség is. Ami azért elég gyalázatos! A szégyen pedig továbbra is közös.
A Tófenék és az Ady Endre utcák között, a Jókai utcai ügyészség mögött van egy név nélküli, csak gyalog és bringával járható kis köz, amit nyugodtan nevezhetnénk Balkáni köznek. Már, ha a balkániak nem kérnék ki maguknak. Áll ott egy kuka, aminek a környéke általában tragikus. Van ott egy fal, ami rettenetes. A város közepén, mondjuk 50 méterre a főterünktől egy olyan pont, ami mellett többnyire csak undorral lehet elmenni. Nem lehetne kreatív építészhallgatókat, leendő városüzemeltetőket megkérni, hogy ötleteljenek egy kicsit? Talán viszonylag olcsón vissza lehetne térni Európába.
"Üres üveg, az utcán szerteszét, rá se ránts, ha nincs üvegbetét!" - Énekelte Hofi Géza 1985 szilveszterén a Piál a Föld című paródiájában. A dal eredetijéhez (We are the World) nemrég egy miskolci gimnázium forgatott klipet, nem kis webes sikerrel. Azt hiszem, hétvégenként Szolnokon Hofi paródiájához lehetne egy nagyon szomorú, de talán hasonlóan népszerű kisfilmet készíteni. Mert a belvárosban rengeteg üveg hever szerteszét. Komoly képanyaggal tudok szolgálni a leendő filmhez.
Még néhány év és megnyitható az első szolnoki guanó bánya, így a város már nemcsak a műtrágya, de a magas foszfor- és nitrogéntartalmú, állati eredetű talajjavítóról is híres lehet. Addig már csak azt kell megoldani, hogy a Szapáry és a Kreutzer köz - egykori Sütő köz - sarkán megnyíló bánya ne fertőzze meg és pusztítsa ki a város lakosságát. Ám ettől nem igazán kell tartani, mert mind a helyi közterületesek, mind a közegészségügyi szervek hasonló módon tesznek madárürülék felhalmozódására a megyeszékhely közepén, mint maguk a szárnyasok. Büszkén jelenthetjük: Szolnokon ma még "sz@rnak, bajnak nincs gazdája", zavartalanul épülhetnek a guanó-hegyek.
