A néhai Gólya kocsma helyén legutóbb működő üzlet bezárt, a helyiség bérlőre vár. A bejárat előtti, kövezett "előkert" nem tudom, hogy az épülethez vagy a városhoz tartozik-e. De a kapcsolószekrényt is elnyelő gazt nézegetve, nem is ez a fontos. A gaznak a Gólya előtt sincs gazdája, csak sok szemlélője. Akik maximum a fejüket vakarhatják, hogy ha kihúznák azokat a méretes gazokat, akkor vajon birtokháborítást követnének el?
Nem, ez nem egy modern, okos, I-Tábla. Ez egy elfelejtett, szomorú, néhai turisztikai információ közelségéről tájékoztató, KRESZ tábla. Ami ma már csak forog, mint a valamikori szerencsekerék, és mutogat amerre a sorsa fordítja. Nem tudom, milyen engedély kell egy tábla kihelyezéséhez. De, hogy a kint felejtéséhez semmilyen, az biztos. Több tucat hasonló van a városban.
Ismerik a mondást, miszerint a hídon akkor kell átkelni, amikor odaértünk? Ha marad a csapadékos, de napos idő, akkor előbb-utóbb szolnokosítanunk kell a mondást. Valahogy úgy, hogy ha odaértünk a belvárosi Tisza-hídhoz, az átkelés előtt gyomláljunk kicsit. Mert előfordulhat, hogy különben nem találjuk meg a hidat.
Söprik az utcát... na nem az utcaseprők, hanem az utcaseprő gépek. Ami elől az autókkal el kell állni. Hogy az útról - csak az utat söprik, a járdát nem - összetekert szemét szép hosszú csíkot alkothasson. Aztán az utcaseprőgép elmegy, a csík meg marad. Jelölve, hogy hol járt a gép, és hol nem parkoltak akkor autók. Jó munkához mi is kell? Nem, nem idő. Hanem akarat. Különben csak letudtuk a feladatot.
Hosszú hetek óra hiányzik a vízelvezető csatorna fedele a Tisza hajósok terén, a kerékpáros rámpa alján. Ennek következtében egy jókora lyukkal ér véget a lejtő. Ami nagyobb kerekű bringával is veszélyes, kisebbel vagy netán műanyag motorral maga a sors kísértése. Kinek kellene arra járni, hogy észrevegye a hibát? Akikre a város gondjait bíztuk, se gyalog, se kerékpárral nem járják Szolnokot? Egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne a baj!