A mesék egy kicsit a valóságról is szólnak. Az én egyik mesém például arról, hogy ha valaki kétszer nem tud vállalható játékfilmet készíteni közpénzből, akkor a három a magyar igazságot zárójelbe téve, többé nem kap ilyesmire lehetőséget. Persze lehet, hogy tévedek, és Dobó Kata új filmje jó.
A szolnoki "szép" Tisza-hídról 1933-ban vagy legfeljebb 1934 nyarán készült fotón szinte minden látható, amit ma is megörökíthetnénk a Tiszaliget felől. A felvételt a budapesti Knöpfmacher vagy megbízottja készíthette, de a szolnoki Faragó könyv és papíráruház jelentette meg.
Csobaji Előd, aki a hatvanas évektől nemcsak Szolnokot és a megyét örökítette meg képeslappá váló fotóin, hanem szinte az egész országot, valószínűleg 1976-ban (is) dolgozott a Jubileum téren. A rövid idő alatt készült felvételei évtizedekig forgalomban voltak. Galéria némi magyarázattal.
A parkolni akaró autós olyan, mint a víz, a legkisebb rést is megtalálja a parkolási rendszerben. És bár a víz az élet alapja, pontosan tudjuk, milyen károkozásra képes, ha olyan helyekre is beszivárog, ahol semmi keresnivalója. Szolnok parkolási rendszerén jelenleg rengeteg a hasadék.
Egy hete a lassan eltűnő, hozzáértő kereskedőket, mestereket sirattam. Most viszont írásban fogok "hangosan" zokogni, egy lassan három hónapos banki tortúra miatt. Ugyanabban az ügyben öt banki ügyintézővel találkoztam, és mintha minden alkalommal más bankban, mást akartam volna.
Alaptényállás az öregezés, mint bűncselekmény. De inkább szól az apa és két fia viszonyáról. Tasnádi István filmje visszaadja a hitem a magyar filmekben. Ajánlás nélkül is siker lesz.
Hány lakótelep épült Szolnokon a Széchenyi beruházásának elindulásáig? Melyik lehetett az első szolnoki lakótelep? A Kisgyep helyén épülő városrész története e válaszokkal kezdődhet.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
