Vessünk egy pillantást Szolnok térképére, mielőtt harcba hívjuk a helyieket a Csáklya utcai hídért! Gondolkodjunk reálisan a szolnoki Tisza-hidak folyamkilométerben mért távolságáról és eddigi építési üteméről. Hét oka van annak, hogy egy ilyen híd Szolnok közlekedésén miért nem segítene.
A talán soha el nem készülő Tiszaligeti strandfürdő esetében lassan nem az a legfontosabb kérdés, hogy miért csúszott az átadás, mennyi a számla végösszege, hanem az: miből fogja a város fenntartani és működtetni. Az ezzel kapcsolatos tervekre és hatástanulmányokra is nagyon kíváncsi lennék.
Szolnok belvárosában, a Sütő utcában működött a város egyetlen, állandó kertmozija, amit az akkori Ságvári körúti Vörös Csillag mozin keresztül lehetett megközelíteni. A nyolcvanas évek végén felszámolt szabadtéri mozi helyén volt aztán Szolnok egyik első autószalonja. A Nemzetire átkeresztelt Vörös Csillag filmszínház pedig a pláza megnyitásával zárt be. De már ennek is bő két évtizede. Hiába, jó ötlethez idő kell. Még ha közben az idő vasfoga meg is eszi a múlt maradványait.
Van olyan csapnivaló humorista, akiről állami emlőn hizlalt producerek elhitetik, hogy vállalható forgatókönyvíró, aminek következménye Demjén Ferenc életművének lábbal tiprása közpénz százmilliókból. A jegyet váltó közönség mellett csak a jobb sorsra érdemes színészeket sajnálom.
Legkorábban 1926 kora nyarán készülhetett ez a felvétel a szolnoki bíróság épületéről, ami akkor még a Gorove és a Werbőczy utca sarkán állt, és hivatalosan a Királyi törvényszék nevet viselte. A megyeháza erkélyéről készült kép különlegessége, hogy a Dózsa György útra is betekintést enged.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
