A Szabadság tér 2. szám alatt álló lakóházáról a húszas évek végén készülhetett ez a felvétel, amely Faragó Sándor papíráruházának kiadásában maradt ránk képeslapon. Azaz a fotózáskor alig húszéves ház már túl volt az első jelentős felújításán, amit az elhelyezkedésének köszönhetett.
És merész felvállalása, hogy azzal sincs semmi baj, ha valaki szingliként éli az életét. Már csak augusztus 25-ig látható a Nemzeti Múzeumban a Magyar menyasszony című kiállítás, ami ugyanannak a Simonovics Ildikó divattörténésznek köszönhető, aki pár éve Rotschild Klárát is bemutatta.
Negyven éve vezették be a szolnoki buszokon a lyukasztást, amikor 2 forint volt egy gombóc fagyi a Kistiszában. Az 50 éve elkészült Hotel Touringben 150 forintba került egy szoba, hat évtizede már épült a tiszaligeti camping. Az '54-es a foci VB miatt pedig a színház is később kezdett.
Akár e képeslapon megörökített látványhoz hasonló is fogadhatta 1907 nyarán a Sátoraljaújhelyről Szolnokra érkező Erzsikét. Merthogy akkor még állt a régi, azaz kettővel ezelőtti szolnoki vasútállomás, amelynek peronján vendéglő működött, néhány sínje fölött pedig facsarnok volt.
Szolnok 20. százada és így a történelme sem lesz soha megismerhető és megérthető Nagy Zsolt (1941-2024) nélkül. A legjobb értelemben vett újságíró volt, aki fényképezőgéppel írt, miközben bohém és jellegzetes alakja is volt a városnak. Képei miatt addig "él", míg Szolnok létezik. Köszönöm Zsoltbácsi!
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.