A Szabadság tér 2. szám alatt álló lakóházáról a húszas évek végén készülhetett ez a felvétel, amely Faragó Sándor papíráruházának kiadásában maradt ránk képeslapon. Azaz a fotózáskor alig húszéves ház már túl volt az első jelentős felújításán, amit az elhelyezkedésének köszönhetett.
És merész felvállalása, hogy azzal sincs semmi baj, ha valaki szingliként éli az életét. Már csak augusztus 25-ig látható a Nemzeti Múzeumban a Magyar menyasszony című kiállítás, ami ugyanannak a Simonovics Ildikó divattörténésznek köszönhető, aki pár éve Rotschild Klárát is bemutatta.
Negyven éve vezették be a szolnoki buszokon a lyukasztást, amikor 2 forint volt egy gombóc fagyi a Kistiszában. Az 50 éve elkészült Hotel Touringben 150 forintba került egy szoba, hat évtizede már épült a tiszaligeti camping. Az '54-es a foci VB miatt pedig a színház is később kezdett.
Akár e képeslapon megörökített látványhoz hasonló is fogadhatta 1907 nyarán a Sátoraljaújhelyről Szolnokra érkező Erzsikét. Merthogy akkor még állt a régi, azaz kettővel ezelőtti szolnoki vasútállomás, amelynek peronján vendéglő működött, néhány sínje fölött pedig facsarnok volt.
Szolnok 20. százada és így a történelme sem lesz soha megismerhető és megérthető Nagy Zsolt (1941-2024) nélkül. A legjobb értelemben vett újságíró volt, aki fényképezőgéppel írt, miközben bohém és jellegzetes alakja is volt a városnak. Képei miatt addig "él", míg Szolnok létezik. Köszönöm Zsoltbácsi!
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
