Az épületeknek is megvan a maguk sorsa: épülnek, szolgálnak, pusztulnak. Hogy mindez mennyi idő, társadalmak, népek és városok függvénye. Miként az is, hogy a kiszolgált épületeket elpusztítjuk, vagy újrahasznosítjuk. Néhány szolnoki jó példa az utóbbira.
A vasárnapi nyitva tartás engedélyezése vagy tiltása sok mindenről szól, legkevésbé a családok közös hétvégéjéről. Számomra inkább arról, hogy a belvárosokban lesznek-e ismét üzletek, azok vonzanak-e más szolgáltatókat, így felélednek-e tetszhalott állapotukból. Azaz a közérzetünkről.
Mielőtt a Verseghy gimi előtt, a város egyik legnagyobb parkjában leülne egy padra, előbb nézzen körül! Egyrészt, hogy van-e ülőkéje a padnak. Másrészt, ha van, mi mindent talál az ülőkén. Legalább mi, a padok használói legyünk figyelmesek, ha már a padok felügyelőit ennyire nem érdekli a dolog, Szolnok közepén. Vagy vágjunk mi deszkát és szereljünk? Netán az is elég, ha megkérdezzük, hogy a város gazdái, a mi embereink, miért nem teszik ugyanezt? Nehéz ügy. Csak óvatosan!
Nehéz eldönteni, hogy 1909 kora tavaszán a Királyi Törvényházat, avagy a létrán a villanypóznára indulót akarta megörökíteni az a fotós, akinek ebből a kissé mulatságos életképéből Gerő Ignácz azért képeslapot jelentetett meg.
Nem akarnék senkit megbántani, de fogok, amikor leírom: ha tudni akarják, miként kell egy volt szocialista megyeszékhely történetét élvezetes kiállításon bemutatni, akkor irány Salgótarján.
Képeslapok alapján jelenleg csak azt jelenhetem ki biztosan, hogy 1905 és 1907 között Szolnokon már bringáztak, a két háború között pedig árusítottak is kerékpárt. A képek mesélnek.
Természetes, hogy egy belvárosi építkezéshez közterületet is igénybe kell venni. Egy normális városban ennek vannak szabályai és költségei, amit mindenkivel betartatnak és megfizettetnek. Ha Szolnok is ilyen normális város, akkor a Mészáros Lőrinc utcában talán fél évtizede is tartó építkezés miatt – ami nemcsak járdát, de parkolóhelyeket is elfoglal –, elég sok pénz befolyhatott már a közös kasszába. Ettől még jogos a kérdés: hány évig foglalható el a közös terület?
Szendvicsnemzedék. Azok, akik idős szüleik és saját családjuk közé szorulva próbálnak megfelelni és teljesíteni. Az első játékfilmjét készítő Mayer Bernadett tisztelendő témaválasztása.
