Hét premier, kilenc műsoron maradó darab, és egy év múlva az Országos Színházi Találkozó lebonyolítása - a számok nyelvén így foglalható össze a Szigligeti Színház következő évada, aminek bérletes előadásait az idei áron nézhetik majd a helyüket így biztosítók. De ki lesz Masni és Bece?
Szolnok legrégebbi tere nagyjából száz évvel ezelőtt, amikor még neve sem volt, és a Kálvária is a templom főbejáratának vonalában állt. Sőt, ez utóbbit lámpa világította meg, igaz, tövében talán koldus kuporgott. Faragó Sándor képeslapján még egy szekér is fordul a rendház ajtajánál.
"Mi épül Szolnokon?" Jó lenne erről tudomást szerezni a dózerolás előtt, de legalább az évekig tartó építkezés közben, mert ma, ha egy beruházásnál baj van, senki nem tudja, kinek kellene szólni. Néhányan már tesznek ki táblát, de Szolnokon még mindig nem kötelező a lakosság tájékoztatása.
A 33 évet élt "szép Tisza-hidunk" a mederben feküdt, a 35 éves vasútállomásunkból torzó lett, Szolnok lakossága megtizedelődött, a házainak jelentős része elpusztult, az egyik megszálló hadsereg helyett másik érkezett. Valahogy így köszöntött Szolnokra a második világháború vége, a győzelem napja.
Hruscsov újra Szolnokon, az első Költészet napi rendezvények záróeseménye a városban, Radics Béla és az Atlantis együttes fellépése a Ságvári Endre Művelődési Házban, illetve ötféle ízesítésű hűsítő palackozása a megyeháza melletti Lengyel légió utcában. Színes Szolnok 1964-ben.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
