Könnyűzenei zenekarok és énekesek jelentkezését várja május 20-ig az AztaQ, vagyis a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei tehetségkutató, aminek győztese ott lehet az Öröm a Zene döntőjében vagy akár a Hangfoglaló Program támogatottjai között. A versenynek idén is a Tisza mozi ad helyet.
A szépreményű Vancsek Mariska és a szolnoki Bagi János kapcsolata vajon hová juthatott azt követően, hogy János emlékkönyvbe illő sorokat küldött Mariskának egy olyan képeslapon, ami az elsodort szolnoki fahidat helyettesítő kompot mutatja. Által mentek ők a Tiszán...?
Több dolog indokolhatja, hogy egy város életében egy álom soha sem valósul meg. Eleve hazugság volt, komolytalan volt, a sok gondolatkísérletből másra esett a választás, elfogyott a pénz, a szándék. Van, amiért nem kár, és van, amiért az: például a Baross utcai 300 férőhelyes emeletes garázsért.
"Épített örökségünk védelme" fontos volt 2019-ben (is), amikor hivatalba lépett a jelenlegi képviselőtestület. Elbontott Lestyán-ház, üres telkek a Mária utcában, Nemzeti szálló, Tisza szálló, elképesztő üzlet homlokzatok, vállalhatatlan új házak. Ez a hajó nem elment, de vissza is fordult.
Európai Uniós tagságunk hasznát talán úgy lehetne a legjobban érzékeltetni, ha néhány pillanatra Szolnokról (is) eltűnne mindaz, ami különböző közösségi pénzekből épült. Így persze sok fonákság is kiderülne a "haza talicskázott" források miatt. Ám ettől még pozitív és ünneplendő a tagság.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
