Követeljük a Kossuth téri szökőkút felszámolását, a szobrok eltávolítását, a virágágyások megszüntetését, a mindenféle zöld növények kiirtását, a díszburkolat leaszfaltozását, hiszen Szolnoknak parkolókra és rakodóterületekre van szüksége minden mennyiségben, mindenütt, mindenkinek az otthona, munkahelye és úti célja közvetlen közelében. Ja, nem is kell követelni. Még pár hét és megoldódik magától. Így lesz még élhetőbb Szolnok.
Kell-e bizonyítanom, hogy ez a recenzió az Eső legfrissebb számáról nem mesterséges, hanem hagyományos, azaz saját intelligenciával készült? Számít, hogy ki az írója egy jó irodalmi szövegnek? Elbizonytalanodtam. De talán Csukás István szövegeit még Csukás István írta.
Ezen a második világháború előtt kiadott szolnoki képeslapon nem az előtérben lévő békás szökőkút és nem is a háttérben látható Tisza szálló az igazán érdekes, sőt még csak a közterület akkori elnevezése - Tóth Tamás park - sem, hanem a már a helyén lévő Verseghy Ferenc-szobor.
A Szolnok ispán öröksége című kiállítás nem klasszikus múzeumi tárlat, inkább kedves ajándék a Damjanich János Múzeumtól a város lakóinak. Csak a szépre emlékezünk, mint amikor nagycsaládi ünnepek asztalánál megidézzük a közös múltat. Minimum 65 ezren kellene, lássák.
Ez az igényes kivitelű, jól karbantartott közműszekrény talán már a Damit is látta, de az is lehet, hogy még a Marx parkban állították fel. Hamarosan emléktábla kerül rá, hogy a város lakói soha se feledjék, mennyire tehetetlenek egy állami monopóliummal szemben. Persze más városból nem lehet ellátni a szolnoki Rozáriumig, így onnan nézve nem is zavaró ez a minden szabálynak megfelelő "utcabútor". Vagy rosszul gondolom, és ez egy műalkotás? A Rózsapark különleges dísze?
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
