A pincér nem leteszi az asztalra az étlapot, hanem kinyitva kézbe adja. Ráadásul tudja is, hogy mi van benne, sőt ajánlani is mer belőle. Két fogás között pedig nem eltűnik, hanem diszkréten a közelben marad, és olykor érdeklődik a véleményünkről. Amit az asztalunkra tesz, az Szolnokon kivételes. Liliomfi az élen!
Mára mi maradt meg a nagyszerű építészeti alkotásokból, napjainkban milyen kézzelfogható bizonyítékok szemléltetik Szolnok történelmi jellegzetességeit? A különböző korszakokban milyen lehetett a vár és a város? Most induló sorozatunk ezekre a kérdésekre keresi a választ Kertész Róbert.
Ez most az, vagy csak annak látszik? Plakáthely a város egyik forgalmas pontján, vagy illegális plakátok egy fehér falon? Akinek a tulajdona, biztos tudja. De így elég ronda.
A pécsieknek Európa Kulturális Főváros cím kellett ahhoz, hogy hasonlót lássanak. Igaz, annak a híre mindent betölt. Szolnokon meg talán még az itt élők sem tudják, hogy micsoda kincseket láthatnak a városban. A Galériában kiállított Rippl-Rónai képek legalább 1 milliárdot érnek.
Richard Harris Csupa balláb című zenés-táncos vígjátékát mutatják be október 9-én a Szín-Mű:helyben - a Szigligeti Színház stúdiójában. A Radó Denise rendezte darabban többek...
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
