blogszolnok

4444 CIKKEK

Exclusive articles:

Árvízi emlékek (2.)

Ezen a hétvégén nagyszabású programokkal emlékezik Szolnok az eddigi legnagyobb tiszai árvíz tízedik évfordulójára. Meg arra, hogy volt néhány olyan nap, amikor semmi más nem számított csak Szolnok. És a városért össze is lehetett fogni. Lehetne erre sűrűbben emlékezni?

Közlekedési anomáliák

Szolnokon autóval közlekedni - néha - kifejezetten nehéz. Ezért okolhatjuk a szűk áteresztőképességű útszakaszokat, az olykor nem működő közlekedési lámpákat és természetesen autóstársainkat. Az autóstársaink pedig minket, mert ennek az egész, néha mozdulatlanná dermedő rendszernek mindannyian részesei és okai vagyunk.

A show folytatódik

A Czukor Show című magyar filmről megjelent elmarasztaló kritikák ugyanazon a tévedésen alapulnak. Dömötör Tamás filmjét a délutáni, fogatlan beszélgetős tévéműsorok dokumentarista paródiájának akarják láttatni. Holott nem az. Hanem egy elsőfilmes egészen jó játékfilmje. Szolnoki szereplővel!

Élő Kossuth teret!

Le kell szögeznem: messzemenőkig támogatom a kereskedői szabadságot, védendőnek tartom a tulajdonhoz fűződő mindenféle jogokat, ugyanakkor nagyon szeretem a Kossuth teret, ami valóban Szolnok szíve, és még inkább az lehetne, ha jobban dobogna.

Volt egyszer Az árvíz

Kezembe akadt ez a 2000 áprilisában, a Tisza és a Zagyva torkolatáról készült fotóm. Akkor valahogy nem tűnt annyira hátborzongatónak a látvány, mint most, 10 évvel később. És eszembe jutnak a saját történeteim azokról a napokról, amikor Szolnok nélkül egyik adón sem lehetett híradó.

Kiemelt

Döntöttek?

Dobó Kata utolsó kívánsága

Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!

A Baross utca eleje 1913 körül

A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.

Visszahívó város

Harminchét év után Jakab Dezső és Komor Marcell, illetve az épületeik miatt szerettem volna Szabadkára menni. Egy végtelenül kedves, kozmopolita, megfizethető, kávéházazó várost találtam.

Még nincs megmentve!

A belvárosi nagytemplom toronysisakja még egyáltalán nem menekült meg. Az ezért (is) küzdő Dombi Gábor műemlékvédelmi szakértőt arról kérdeztük, hogy áll a sisak megmentésének ügye.
spot_imgspot_img