Nem világos, hogy mikortól használjuk ezt az elnevezést, az azonban biztos, hogy amit ma Tiszaligetként ismerünk, alig hetven éve kezdett kialakulni. A következő Élő blogSzolnok elé.
Ötödször beszélgettünk az évad elején Barabás Botonddal, a Szigligeti Színház direktoraként. Ám most először több szó esett az első bemutatóról, mint az igazgatásról. Vagy mégsem?
A Szolnoki Városüzemeltetési Kft. vezetője lemondott, majd a polgármester öt évre visszamenő vizsgálatot rendelt el. Aztán pár héttel később mindent visszacsináltak. Csak hiszti volt?
Egy átlagos hétköznap délután a helikopteres körforgalomtól (15.45) a Vörösmező utcai lámpáig (16.15) harminc perc alatt jutottam el autóval. Alig egy órával később, ismét a helikopter alatt álltam be a sorba, és nagyjából ugyanennyi idő alatt tettem meg a szűk három kilométert. Persze, minek megyek arra meg pont ebben az időben. Csak szólok, hogy a 442-es lassan becsúszik a Kertvárosba, tehát ezeket a délutáni időtöltéseket tekintsük gyakorlásnak az ígéretek útján.
Molnár Róbertet rádiókból, rendezvények konferálójaként és zenészként is ismerhetik, miközben lelkes természetvédő is. Idén nyáron pedig elindította a Szolnoki Faitatók csoportot.
Mindenért más a hibás. Az ügyesen hazudó főnököt pedig a legnagyobb átverése után is szeretjük. A Főfőnök nem lesz kirobbanó siker, pedig az elmúlt két évtized legfontosabb bemutatója.
A Nemzetközi Gyermekév első heteiben készülhetett ez a fotó. Talán azért, hogy külső kép maradjon fenn a Zoltai István által megálmodott épületről. Szolnok új belvárosa 1979 elején.
Dicső Dániel harmadszor rendez Szolnokon, ezúttal is „filmklasszikust” állít színpadra. A Főfőnök premierje előtt a felkéréstől a bemutatóig tartó folyamatról is beszélgettünk.
A Szolnok 900 jubileum ötvenedik évfordulója után is lehet folytatni ezt a négy éve kezdett sorozatot, hiszen a jubileumi év előtt és után is voltak történések és készültek emléktárgyak.
