Harminc évvel ezelőtt Szolnokon is dübörgött az első, szabad, országgyűlési választás kampánya. A város akkor két képviselői körzethez tartozott, amelyekben húsz jelölt versengett a demokráciát tanuló választók bizalmáért. A mellékelt, nem túl jó minőségű fotók akkor készültek.
A vonala az egykori teherpályaudvar és a szolnoki állomás közötti összekötő sínpár ívét követi. Évtizedeken keresztül a sportlétesítményeiről volt híres, és ha minden jól alakul, az év végétől ismét emiatt hivatkozhatunk rá. Ez a Kolozsvári út aluljárótól az egykori 605-ös kertjéig tartó Véső utca.
A szolnoki Gárdonyi Géza utca egy olyan közterületünk, aminek nincs páratlan oldala. Pontosabban van, csak éppen ott nem számozott házak állnak, hanem számtalan garázs található. Érdekessége, hogy ez a szinte belvárosi utca csak a harmincas években alakult ki, és nevét 1936 óta viseli.
Szolnok főterén és a Kossuth utcán parádézó munkásőrökről készült sorozat darabjai sokszor feltűntek már a közösségi oldalakon. Mivel a képek forrása, a MaNDA nem ad támpontot a felvételek születéséhez, kell egy kis kutatómunka, hogy megtudjuk, mikor és mi történt a fotózás idején.
Szolnok nagyjából két évszázada lakott közterülete, amelyik éppen 125 éve viseli - megszakítás nélkül - Az ember tragédiája szerzőjének nevét. Hogy Madách Imre járt-e valaha Szolnokon, csak tippelni tudom. Szerintem igen. A nevét viselő utca azonban inkább épületei miatt érdekes.
