2025.08.27. (szerda)

Focialista forradalmár

Focialista forradalmár

Dátum:

A napokban kerül a könyvesboltokba Benedek Szabolcs, szolnoki kötődésű József Attila-díjas író legújabb regénye, a Focialista forradalom. A történet ezúttal az 1954-ben elvesztett VB-döntő körül, egy fővárosi bérházban bonyolódik. Az íróval beszélgettünk.

– Valamiért az a kép él bennem, hogy nagy focirajongó. Régóta készült a magyar foci aranykorának egyik balul sikerült eseményéről írni? Volt a regénynek bármilyen előzménye?

– Nem vagyok focirajongó. A VB, az EB, a BL és az effélék nem érdekelnek. Világbajnokságot 1986 óta nem néztem. Időnként azonban eljárok magyar bajnoki és válogatott mérkőzésekre, de igazából a futball múltja és a történelmi vetülete érdekel. A focialista forradalom elnevezésű eseménysor viszont régóta foglalkoztatott, s ennek van némi szolnoki kötődése. Az Esőnek ugyanis 2001-ben volt egy tematikus futballszáma, amelyhez az azóta sajnos elhunyt kiváló író, az abádszalóki születésű Ember Mária egy esszét küldött, ami az első alapos, történeti feldolgozása volt az 1954-ben elveszített vb-döntő utáni, sokáig elhallgatott, és ma se nagyon ismert pesti zavargásoknak. Ember Mária 1954-ben a Szabad Népnél dolgozott, a Blaha Lujza téri sajtószékházból láthatta az eseményeket. Amikor elolvastam az írását, megfogott a történet, amelyről addig magam sem tudtam. Elkezdtem vele foglalkozni, utánaolvastam, megismertem a kort, elmélyedtem az Aranycsapat mítoszában. Aztán eljutottam odáig, hogy leülök megírni a történetet a saját szempontjaim szerint. Elsőre úgy éreztem, talán színpadra kívánkozik: jellegzetes gangos bérház különféle lakókkal, mindenkinek megvan a maga kis élete, olykor takargatott múltja. Végül regénnyé nőtte ki magát a történet.

– Miért éppen egy gangos bérház a helyszín? A történetnek Pesten kellett játszódnia? Szolnokon semmi hatása nem volt az elvesztett döntőnek?

– A történet kiindulópontjául szolgáló zavargások helyszíne Pest belvárosa volt, ahol jobbára gangos bérházak vannak. Tudtommal vidéken, így Szolnokon sem voltak a fővárosihoz hasonló következményei a vereségnek. Amiket egyébként akkor és később is tökéletesen elhallgattak, a sajtó sem számolt be róluk. Mármint a magyarországi, külföldön ugyanis jelentek meg híradások a zavargásokról. Nálunk jobbára csak az 1980-as évek elején kezdtek erről nyíltabban beszélni, miután Sebes Gusztáv megemlítette az önéletrajzában, illetve szóba került Surányi András dokumentumfilmjében. Az első igazán átfogó beszámoló azonban Ember Mária említett írása.

– Mi izgatta ebben a történetben, a megnyerhetőnek gondolt vb-döntő utáni utcai zavargásokban? A foci vagy az a kor?

– Mint említettem, a mai napig keveset tudunk a berni döntőt követi fővárosi zavargásokról. Sok az ellentmondás körülötte, és az írott forrás is nagyon kevés. Autentikus archív anyagként jószerivel csak a korabeli, titkosított rendőri jelentésekre lehet támaszkodni, amelyeket megtaláltam a fővárosi levéltárban. A legendák pedig mindmáig élnek a vereségről és zavargásokról is. Szóval, ez egy olyan téma, amelyben van mit keresgélni, és az olvasó számára is újdonságokkal szolgálhat. Igyekeztem megragadni a futball és a hatalom, illetve a futball és a tömegek kölcsönhatásait.

– A Vérgróf trilógiája mögött elképesztő a tényanyag. Igaz ez a Focialista forradalomra is? Mennyi a valóság és mennyi a fikció a regényben?

– Több forrást áttanulmányoztam. Beszéltem az adott kort ismerő neves történészekkel, Tóth Eszter Zsófiával és Majtényi Györggyel. Sporttörténeti szempontból pedig Lakat T. Károlytól kaptam segítséget. Emellett találkoztam olyan emberrel, aki aktív szereplője volt azoknak az eseményeknek. Hogy mennyi a valóság és mennyi a fikció? Nem szeretem az efféle kérdéseket. Ez egy regény, azaz irodalom. Nem történelemkönyv, nem forrásanyag. A szereplők és a szorosan velük történtek a fejemben születtek, miközben mindnyájuk életét felbolygatja az a néhány júliusi nap 1954-ben. Természetesen forrásokra támaszkodva igyekeztem az eseményeket, az utcákon történteket rekonstruálni. A szereplőknek múltjuk van, a jövőjüket pedig nagyban meghatározza mindaz, ami azokban az eltitkolt napokban történik velük. Ez a regény nem csak az elveszített vb-döntő utáni elkeseredésről szól, de részben benne van a 20. századi magyar történelem is. Abban a bérházban ugyanis mindenféle emberek laknak: a nyilasból kommunistává vedlett házmestertől kezdve a volt horthysta főtiszten és az egyszerű gyári munkáson át a koncentrációs táborok túlélőjéig. Az ő életükre fókuszálok, és ehhez ad hátteret a népnyelv által akkor focialista forradalomnak elnevezett eseménysor.

– Befutott író. Kész kézirattal ment a kiadódhoz vagy látatlanban megrendelték a regényt, mert a korábbi könyvek alapján tudták, hogy jó lesz?

– Fogalmam sincs róla, hogy befutott vagyok-e. Abban sem vagyok biztos, író vagyok-e egyáltalán. Idén év elején leadtam a kéziratot, és most megjelenik a könyv. Ennyi a történet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Egy kutatásnak soha nincs vége

Gyógyszerészek, gyógyszertárak Szolnok városában 1774-1995 címmel jelent meg Berta Ferenc helytörténeti munkának is kiváló könyve. A szerzővel beszélgettünk, aki korábban a szolnoki fényképészekről írt hasonló munkát, jelenleg pedig a helyi mozik történetén is dolgozik.

Az idő múlása meg a véletlenek szerepe

Számomra az idei Ünnepi Könyvhét egyik legfontosabb kötete lett Jenei Gyula Mindig más című könyve, amitől korábban már írtam recenziót. Viszont az elolvasás és a könyvbemutató után is maradt bennem néhány kérdés, amit fel akartam tenni a szerzőnek. Jenei Gyulával beszélgettünk.

Etno és folk tizenhatodszor

Tizenhatodik alkalommal rendezi meg az "Ifjúságért" Közhasznú Egyesület az "Örökség" Fesztivált Szolnokon. A Tiszai hajósok terén augusztus 19-én és 20-án, két színpadon,16 együttes lép fel. Baricz Péterrel, az egyik szervezővel beszélgettünk.

Lelki feltöltődés

Négy év után július 2-3-án ismét ArtJáró fesztivál a Szolnoki Művésztelepen. A hely századik születésnapján, 2002-ben útjára indított fesztivál programjainak gerincét ezúttal a szolnoki kulturális intézmények adják. Verebes György főszervezővel, a Művésztelep vezetőjével beszélgettünk.