A 4-es főút szolnoki szakaszának felújítása a Barátság-felüljáró és a Szabadság tér között 1974-ben zajlott. A József Attila úti lakótelepnek nevezett új városrész építése nagyjából ekkor ért a véget, és már csak „apróságok” voltak hátra. Például a régi „mozdonyvezető kultúrház” lebontása.

Szolnok első írásos említésének 900. évfordulójára sokféle kiadvány készült a városról, például egy olyan fotósorozat-összeállítás is, amely nagyjából az 1960 és 1975 közötti időszak jóléti beruházásait, eredményeit mutatta. Az összeállításban szereplő képekből már többet bemutattam a blogSzolnok különböző rovataiban, de még mindig bukkannak fel – egyértelműen a sorozathoz tartozó – számomra újdonságot jelentő felvételek. Például a József Attila úti lakótelepről, ami a hetvenes évek első felének fontos beruházása volt. Pontosabban: a vasútállomás előterében – a vasúti sínek, a Bajcsy és a József Attila út, illetve Baross út Gólya és állomás közötti szakasza által bezárt területen – kialakított új városrész, tulajdonképpen lakótelep, a „sikeres” Kádár-kor egyik legnagyobb szolnoki beruházása volt nagyjából 1960 és 1980 között. Aminek egyik első eleme a Bálvány utcai szövetkezeti házak, utolsó pedig a Bajcsy-Zsilinszky utcát szegélyező MESZÖV-lakások voltak. Az említett sorozat részét képező mellékelt kép jobb szélén a Bálvány utcai házak, középpontjában a Csanádi körúti tízemeletesek láthatóak, előterében pedig a mai Kőrösi iskola építésének kezdete. Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy a fotó valamikor 1974 végén készült.

Szerintem nagyjából ugyanattól a József Attila úti pontháztól készült a második fotó is, csak az épület másik sarkától, a 4-es út közeléből, mint az előző. A felvétel bal oldalán már majdnem kész állapotában látható a felújított főút, egy teherautó is halad rajta, a lámpaoszlopok is a helyükön vannak, de az útfestések még hiányoznak. A 4-es szolnoki átkelési szakaszának építése 1974-ben kezdődött, miután az egykori Abonyi úti felüljáró mellett átadták a Barátság felüljárót és kiépítették a Bajcsyt a későbbi lámpás kereszteződésig. A következő közel két kilométeres szakaszon, tulajdonképpen a Tisza-híd feljárójáig, egész évben dolgoztak, hiszen nemcsak szélesíteni kellett az utat – a szanálásokat már 1973-ban elvégezték, aminek egyik áldozata a Madas-ház volt a Csarnok utca sarkán -, de a szükséges közműcseréket és építéseket is el kellett végezni. Az „új 4-es” átadására 1974 decemberében, a mai Szapáry és Baross út kereszteződésében került sor. Szerintem néhány héttel azt követően, hogy a mellékelt fotó készült.

A sorozat harmadik képe – a címlapra is ez kikerült -, sokszor felbukkant már különböző netes felületeken, szerintem az előző két felvételnél korábbam született. Merthogy még ott van rajta a „mozdonyvezetők kultúrháza”, ami a mai Nagy Imre körúti kereszteződésnek abban a részében állt, ahol jelenleg a József Attila szobor is van, illetve a belváros felől a vasútállomás, Tószeg felől Abony felé vezető kanyarodósávok találhatóak. Az előző képen ez a ház, és pláne a mellette álló „szabóság” már nem látszik. Vagy tévedek? Ugyanakkor az biztos, hogy az ezen a képen látható nagyobb, régi épület a mai Csomóponti Művelődési Ház – vagy VOKE – őse, hiszen azt éppen a régi „mozdonyvezetők kultúrháza” pótlására építettek fel a vasútállomás mellett. Igaz, nem az előre ígért határidőre, de akkoriban ezen nem lehetett fennakadni, hiszen annyi minden épült Szolnokon, hogy nem juthatott mindenre elegendő építőipari kapacitás.