A Barasits cég felvételeiből összeállított és a szolnoki Niehold Jenő dohánynagyáruda gondozásában megjelentetett képeslapot egészen biztos, hogy valamikor 1942 és 1944 között dobták piacra, sőt a legvalószínűbb az 1943-as esztendő. Erre az ötképes mozaikképeslap közepére helyezett fotó, ás annak az anziksz tetejére helyezett, később kézzel lesatírozott megnevezése a legfőbb bizonyíték. A Szolnok legfiatalabban megválasztott polgármesteréről, a mai Verseghy park építése idején regnáló Tóth Tamásról elnevezett szolnoki közterületnek ugyanis Horthy István kormányzóhelyettes 1942. augusztus 20-ai halála után kerestek új nevet. És nemcsak azért, mert Horthy a szolnoki repülőtérről indult a keleti frontra, hanem mert a panamaügybe belebukó polgármester méltatlan lett a közterületi névre, pedig szegény 1941-ben bele is halt a meghurcolásába. Tehát a Horthy István park felirat csak 1942 után kerülhetett a lapra, de legkésőbb 1944 tavaszán, a német megszállás előtt.

A mozaikképeslapra egyébként jórészt olyan felvételeket szerkesztettek, amelyek a harmincas években önállón vagy hasonló összeállításokon már megjelentek. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen a háború előtti időszakban volt a legnagyobb „divatja” a mozaikoknak, illetve a fotózási kedv és lehetőség meglehetősen visszaeshetett 1941 után. E képeslap esetében egyébként a rendkívül gyenge papírminőség is mutatja, hogy ez bizony már egy háborús anziksz. Amit egészen biztos, hogy majd csak a második világháború után használtak fel, amikor a Horthy nevet már „nagyon illett” lehúzni mindenhonnan. Ugyanakkor a negyvenes évek második felében történő postázást támaszthatja alá – sajnos a postai bélyegző sérült, a dátum nem olvasható – az is, hogy egyáltalán még fel lehetett használni ilyen maradék készletet, illetve a címzett „Szr (szépreményű) Turák Baba úrleány” volt, ami a fényes szelek idején már nem nagyon volt „komilfó”. Talán nem túlzás azt mondani, hogy ez a szolnoki üdvözlet rendszerváltás közben indulhatott el Kocsérra.

A lap képes oldalának bal felső fotója a Szapáry utca akkori elejét, az 1929-ben épült Nerfeld-palotát és az 1937-ben átadott Szolnoki Hitelbank épületét mutatja. A képeslap írója nagyjából ugyanígy láthatta a két épületet az anziksz feladása idején, hiszen ez a két épület kevésbé sérült az ostrom idején. A Nerfeld-palota 1981-ben tűnt el, hogy helye legyen a mai Árkádnak, a Szolnoki Hitelbankból pedig a szocializmus monopol lakossági bankjának, az Országos Takarékpénztárnak a szolnoki fiókja lett, amit ma is „nagyótépéként” emlegetünk. A két hölgyet és egy csendőrt is megörökítő fotó sok mozaiklapról ismert, miként a jobb felső, a Vármegyeházát mutató kép is. Ez is a harmincas években készült, amit nemcsak az ismert önálló képeslapok postázási dátuma támaszthat alá, hanem az épülettel együtt megörökített növények is.

Az alsó két kép közül a bal oldalit, a Baross utcai nagypostát ábrázolót más kiadványon még nem láttam eddig, pedig nagyon érdekes rajta a Mészáros Lőrinc sarkán álló ház előkertje és kerítése – ezzel se találkoztam még máshol. Az 1932-ben átadott „nagypostát” megörökítő fotón persze nemcsak ezt érdemes észrevenni, hanem az épület Baross utcai frontjára helyezett, két emelet magas fényreklámot, ami minden bizonnyal Szolnok első ilyen világító felirata volt. Illetve a szemfüleseknek talán az is feltűnik, hogy az 1-es posta Mészáros Lőrinc utcai szárnya még csak egyemeletes. Számomra is csak egy 1965-ös újsághírből lett nyilvánvaló, hogy a felfelé bővítés csak 33 évvel az épület átadása után történt meg.

A jobb alsó kép, amelyen a Kossuth tér, a 68-as gyalogezres 1959-ig ott álló obeliszkje és a városháza látható, ugyancsak bizonyíték arra, hogy ez az anziksz csak a háború előtt készülhetett. A fotózás idején ugyanis nagyjából hatvanéves épület – ma már a Kossuth téri 1-es számú irodaház ennél idősebb – tetején még ott vannak azok a kis kupolák, amelyek az 1944. október-novemberi ostrom idején megsérültek, aztán a háború utáni helyreállításkor eltűntek, és majd csak közel hét évtizeddel később kerültek ismét a helyükre. De hát így mesélnek a képek és a rajtuk megörökített épületek Szolnok múltjáról.