Ma már közhely, de számomra akkor is elfogadhatatlan, hogy egy választási kampányba minden (is) belefér. Tudom, lesz ez még ennél is rosszabb. Sok minden az én/a mi kontónkra megy.
Ránk is ránk férne valaki, aki a gyűlölködés helyett az összetartozásról „szól”, aki egy aprócska nép fiaként egy kontinenséért áll ki. Még akkor is, ha egy ilyen esemény nekünk csak álom.
Mit tenne, ha legálisan megszerzett, a bankszámláján lévő éves jövedelméből csak úgy elvennének 42 ezer forintot, majd amikor 7 ezret valamiért visszaadnak, elvárnák, hogy még örüljön is?
Két új gumicsont már van, amelyeket ciklusa végéig rágcsálhat Szolnok 17 tehetetlen embere a városházán. A ciklus harmada lassan eltelt, de majdan vizsgálható „ügynek” semmi nyoma.
Szeretné, hogy éjjelente, 10 percenként Boeing 747-es „Jumbo” teherszállító-repülők húzzanak el a feje fölött? De nem is érdekel senkit, hogy a szolnokiak és a környékbeliek mit akarnak.
