2026.04.30. (csütörtök)

Régi Szapáry ismét

Régi Szapáry ismét

Dátum:

Ezt a szinte fotópapírra nyomtatott képeslapot biztos, hogy 1949 után adták ki. Abban azonban bizonytalan vagyok, hogy a fotó is ugyanakkor készült-e. A bankok feliratai miatt gyanús, hogy a kép kicsit régebbi.

Ezt a szinte fotópapírra nyomtatott képeslapot biztos, hogy 1949 után adták ki. Abban azonban bizonytalan vagyok, hogy a fotó is ugyanakkor készült-e. A bankok feliratai miatt gyanús, hogy a kép kicsit régebbi.

A blogSzolnok Album rovatában ez volt az első képeslap, amiről írtam, 2010. március 5-én. Újraolvasva azt az írást, rá kellett döbbennem, hogy az azóta eltelt négy évben, apránként mennyi információt szedtem össze a városról. Mindezek fényében pedig úgy gondoltam, ideje erről a képeslapról újra beszélni, azaz írni.

A mai Szapáry utca elejét, a Baross utcai torkolathoz közeli részét ábrázoló képeslapot, a hátoldalon lévő felirat miatt biztos, hogy 1949 után adták ki. Ott ugyanis az szerepel, hogy „Szolnok, Ságvári Endre utca”. Márpedig az egykori Molnár, majd 1891-től Szapáry út csak 1949-ben kapta meg a Ságvári Endre nevet. Fontos, hogy ekkor még nem körút, csak utca. Körút ugyanis a hatvanas években lett, amikor elkészül a Zagyvától az Adyn át a Baross – akkor Beloiannisz – útig tartó szakasz, és Kaposvári Gyula kedvenc fordulatával élve, mint egy függönyt elhúzva, összenyitották a két Ságvári utcát. Ekkor fordult meg a számozás is, és ekkor tűnt el az ezen a képeslapon még látható szecessziós banképület.

Tehát, ha nem kételkednék abban, hogy ezt a fotót 1949 után készítették, akkor eljátszhatnánk azzal a kérdéssel, hogy vajon mikor fotózhatták legkésőbb. A Kereskedelmi Bank elbontott szecessziós épülete miatt nyugodtan rávághatnánk, hogy 1962-63 előtt kellett ennek történnie, hiszen a pártház – fehérház – és a Ságvári körút kinyitása, valamint a 4-es főút forgalma akkor tette indokolttá, az egyébként is csak ideiglenes engedéllyel épült ház elbontását. Ha a Baross és a Szapáry sarkán álló, e képen még álló Nerfeld-palotát is szemügyre vesszük, akkor esetleg az ötvenes évek végénél is meghúzhatnánk a határt, hiszen még hiányzik a tetejéről a hatalmas fényreklám.

A magam részéről azonban nagyobb téttel mernék fogadni arra, hogy a kép 1949 előtt készült. Nem hinném ugyanis, hogy a bankok és pénzintézetek 1948-as államosítása után sokáig a helyén maradhattak volna a bankfeliratok. Márpedig a képeslap jobb szélén, a mai OTP épületének homlokzatán ott olvasható a Szolnoki Hitelbank felirat. Az utcát lezáró szecessziós épület földszintje felett pedig a Hitelszövetkezet kiírás. Mivel háborús nyomok se látszanak az utcán, akár azt is megkockáztatnám, hogy a felhasznált fotó a háború előtt vagy a negyvenes évek elején készült.

Amikor a Szapáry utca még egy békebeli, kisváros korzója volt. A bank épületének földszintjén, az utcafrontra nyíló boltok sorakoztak, és a Nerfeld-palota aljában is kirakatok értek egymásba. A Kádár cukrászda előtt már egy autó is parkolt, a többség azonban még gyalog, vagy kerékpárral járt. És a fodrászok, hosszú fehér köpenyben ácsorogtak kuncsaftra várva az üzletük ajtajában.

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Átnézünk a híd alatt

Weinstock Ernő 1928 és 1932 között készült fotóján látszik igazán, milyen szép volt Szolnok első vasbeton közúti hídja, amely alatt átnézve a Tisza-part akkori fejlődése is felsejlik.

Az Adyn 4 évvel korábban

Nem kétséges, hogy ez a fotó Szolnokon készült, miként abban is biztosak lehetünk, hogy nem 1978-ban, ahogy a nagyszerű Fortepan jelzi, hanem inkább 1974 nyarán. Egyszerű indokolni.

Sok kérdés még megoldatlan

Milyen célt szolgált ez a képeslap méretű kartonkép? A szolnoki Szabadság térről 1911 előtt készülhetett ilyen fotó? Gyömörey Félix házát akkor és azok építették, ahogy ma gondoljuk?

Szolnoki konflis, 1966

Abban nem vagyok biztos, hogy Szolnok utolsó konflisa látható ezen a képen, az azonban bizonyos, hogy a fogat a vasútállomástól a centrum felé indult az akkori Beloiannisz utca végén.