– Miért éppen Amadeus?

– Mindenki ezt kérdezi először. Aztán meg azt gondolják, hogy ez egy komolyzenei rádió lesz. Pedig nem. Minőségi zenét és nagyon sok beszélgetést sugárzó rádió leszünk. A nevét pedig akkor találtam ki, amikor sok-sok évvel ezelőtt Darvas Iván és Alföldi Róbert főszereplésével játszották az Amadeus című darabot a Szigligeti Színházban. Ott ültem a nézőtéren, és megelevenedett ez a nagyszerű figura, aki az utóbbi évtizedekben a film és a színdarab hatására újra felfedezett sztár lett, és azt gondoltam, ha egyszer saját rádióm lehet, akkor W. Amadeus Mozartról nevezem majd el. Mert a neve kifejezi azt a minőséget, amit nyújtani szeretnénk, és amibe az ötvenes évek igényes zenéje, a jazz, a blues vagy éppen napjaink jó muzsikái is beleférnek.

– Mikor került kézzelfogható közelségbe a rádió terve?

– A senki által sem használt szolnoki 102,4 MHz-s frekvenciát már három évvel ezelőtt is meghirdette az akkori ORTT. Akkor is pályáztunk, de végül nem született döntés, sőt a frekvenciák kiosztását is felfüggesztették. Aztán tavaly márciusban ismét meghirdették, és kilenc pályázó közül idén februárban nekünk ítélték hét évre a frekvenciát. Lassan 4 hónapja dolgozunk az új szolnoki rádió elindításán.

– Már hallható a próbaadás. Hogy áll a műsorok előkészítése?

– A technikával már május végén készen voltunk, de a napi rendes adással addig nem akarunk elindulni, amíg a kollégák nem gyakorolják be a szoftverek működtetését. Itt egy teljesen új rádiót építettünk fel, olyan szoftverrel, amit még csak kevés helyen használnak. Nem szeretnénk bakikkal indulni, tehát már élesben dolgoznak a kollégáim, készülnek az anyagok, de a hallgatóknak még várniuk kell egy kicsit a rendes adásra.

– Honnan toborozták a műsorkészítőket?

– Kis város vagyunk, a többi médiummal nem összeveszni, hanem együtt dolgozni akarunk. Éppen ezért nem csábítottunk át embereket, hanem olyan kollégákat kerestünk, akik rátermettek, képzettek, és van szabad kapacitásuk. Több reggeli műsorvezetőnk lesz. Egy szenzációs párossal indítjuk a reggeli Amadeus Expresst, de reggeli műsorvezetőnk lesz például Molnár Róbert is, akit a színházból és a Magyar Rádió tudósítójaként is ismerhetnek a szolnokiak. Kilenc állandó munkatársunk lesz, illetve nagyon sok – köztük több lelkes amatőr – külsős, akik egy-egy speciális műsort készítenek majd. Lesz ugyanis például ifjúsági, autós, sport vagy éppen életmóddal foglalkozó műsorunk is, valamint igazi rétegzenei magazinok: jazz, blues, kemény rock. Ezeknek saját szerkesztőik lesznek.

– Ha már a többieket említjük. Elfér három rádió egy ekkora városban?

– Igazából csak kettő szolnoki rádió van, hiszen a Rádió1 egy országos hálózat részeként szól. Azzal együtt, hogy nagyon tisztelem a Páll Józsiékat, akik az első szolnoki kereskedelmi rádiót annak idején elindították, azt hiszem, a Rádió1 ma már kevésbé helyi rádió. Az Aktív Rádiótól pedig markánsan szeretnénk különbözni azzal, hogy nálunk jóval nagyobb lesz a szöveg aránya, és mi inkább egy kulturális rádió leszünk majd. Szorosan együttműködünk majd a város kulturális intézményeivel, és nemcsak abban, hogy beszélünk róluk, hanem akár közös élő programokban is.

– És, ha üzleti szempontból kérdezem, hogy elfér-e ennyi médium Szolnokon?

– A sajtónak az utóbbi években, a gazdasági válság miatt nagyon rosszul megy. Ugyanakkor hiszek abban a tőzsdei mondásban, hogy akkor kell vásárolni, amikor mindenki elad, azaz, olyankor kell befektetni, amikor a többiek inkább kiszállnak. A saját pénzünket, illetve nagyon sok kölcsönt kockáztatva, ezt az utat választottuk. Hiszek abban, hogy ha most indulunk, akkor mire elkezdünk a válságból kilábalni, már egy erős rádióként működünk. Egyébként azt mondják, hogy egy ilyen rádió 4-5 éven belül válhat nyereségessé. Mivel 20 éve dolgozom a médiában – ebből 5 évet a Jászkun Krónikánál újságíróként, majd 15 évig voltam az Aktívnál, az utóbbi pár évben pedig mellette párhuzamosan a városi tévénél is -, azt hiszem, hogy nem kell ennyi idő ahhoz, hogy sikeres legyen a vállalkozásunk.