2026.02.28. (szombat)

Szolnok szokatlan helyről

Szolnok szokatlan helyről

Dátum:

Danka István, mint a megyei tervezővállalat fotósa, 1981 tavaszán felmászott az akkor még működő Ságvári Endre Művelődési Ház tetejére, hogy megörökítse a Nerfeld-palota bontását.
Danka István képének hátterében a Vízügyi székház, előterében pedig a Nerfeld-palota bontása

Ha nem lenne a kép középpontjában a 3-as számú irodaház 17 emeletes tömbje, akkor elsőre talán nem is lenne egyszerű ezt a fotót azonosítani. Mivel azonban ott van, sőt tőle kicsit balra már a kőolajos irodaház is felfedezhető, egészen egyértelmű, hogy ez a felvétel csak Szolnokon készülhetett. A felvételt bő évtizeddel ezelőtt Danka Istvántól, a Szolnok megyei Tanács Tervező Vállalatának egykori fotósától kaptam – több képpel egyetemben –, így nagyjából az is biztosan tudható, hogy miért készült ez a kép. A Vízügyi székházként is emlegetett magasház előterében ugyanis még láthatóak az egykori Nerfeld-palota, a Centrum-sarok „romjai”, sőt a tetején még a „Biztosítás, biztonság” felirat, az Állami Biztosítós neonreklám is felfedezhető, azaz Danka István az 1929-ben épült, és a hetvenes évek végén végleg halálra ítélt épület bontási munkáit örökítette meg, munkaköri kötelességből.

Szolnok belvárosában a nyolcvanas évek elején még ilyen hátsó udvarok voltak

Azt persze be kell vallanom, hogy eltartott egy ideig, mire rájöttem, Danka István honnan is fotózta le az 1981-ben kezdődött bontási munkát, amiről egyébként több fotót is adott. Az ugye egyértelmű volt, hogy valahol a Magyar és Óvoda utcák környékén kellett keresni a megoldást, még akkor is, ha négy és fél évtized távlatából egészen meglepők az előtérben látható földszintes épületek és kertrészletek. De hát Szolnok belvárosi házainak hátsó frontjai nagyjából így nézetk ki még a nyolcvanas évek elején is, úgyhogy Danka Istvánnak hálásak lehetünk ezért a fotóért, hiszen megőrizte a „gazdasági” hátsó udvarok képét. A fotós helyének kijelölésében végül egy 1960-as légifelvétel segített, ami egyértelművé tette, hogy a képen az egykori Ságvári körút – ma Szapáry út – néhai 25-29. számú telkeinek a vége látható. Így a fotós csak a Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermének – ma már apartmanház – lapos tetejéről lőhette a felvételt.

A Szapáry utcai „nagy OTP” kevésbé ismert, hátsó oldala 1981 körül

Azaz a fotó előterében lévő házak helyén ma a Szapáry irodaház – Coop székház, korábban K&H Bank – illetve a mögötte lévő parkoló, valamint az Óvoda utca egy része található. Ez pedig azt is jelenti, hogy a „nagy OTP” – a kép bal szélén álló emeletes, gangos épület – melletti házak a fotó készítése után még 6-7 évig a helyükön voltak, hiszen a mai Szapáry utca felől a parkoló irányába átjárós banképületet csak 1988-ban kezdték építeni. Nagyjából három évvel azután, hogy a Nerfeld-palota eltakarított helyén elkészült a mai is ott álló Árkád, aminek beruházását egyébként Danka István aprólékosan megörökítette gépével. Azért gondoljunk bele, és emeljünk kalapot az egykori nagyszerű fotós teljesítménye előtt: ezért az egyetlen, eredetileg filmre készített, majd papírra nagyított felvételért mennyit kellett mennie, mászni, és minden bizonnyal kilincselnie!

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Már és még nincs

Ismerős? Furcsa? Mert valami hiányzik erről az 1981-es szolnoki fotóról, amit sem előtte, sem utána nem lehetett már így elkészíteni. A Nerfeld-palota már nem, az Árkád pedig még nem áll.

Korszakváltó üdvözlet Szolnokról

Ezt az öt szolnoki képes anzikszot egészen biztos, hogy a második világháború éveiben állították össze korábbi fotókból, miként az is, hogy a Kocséron élő úrleánynak 1945 után küldték el.

Szolnokról a czukorgyárba

A Szapáry utcát 1911 előtt megörökítő képeslapot biztos, hogy Szolnokon postázták, így különösen érdekes, milyen épülő szállodáról lehet szó, aminek még csak a kertjében lehet táncolni.

Üdvözlet a 20. század elejéről

A Belvárosi nagytemplom tornyából sokszor készült szolnoki látkép az első világháború előtt. Például e fotó is, ami azonban csak a 20. század első négy évének valamelyikében születhetett.