2026.04.15. (szerda)

Hogyan nevezhették?

Hogyan nevezhették?

Dátum:

Amikor ezt a képeslapot Szolnokon postázták, a megörökített park már nem így nézett ki. Sőt, a neve is más volt már. Ráadásul annak hídnak sem volt már nyoma, ahonnan ez a kép készült.
Még a Tóth Tamás vagy már a Horthy István parkban sétálgatnak?

Nehéz eldönteni, hogy ezen a szolnoki képeslapon még a Tóth Tamás, vagy már a Horthy István park látható. Az azonban egészen biztos, hogy a fotós még nem a Marx parkot örökítette meg. Azért sok mindent elárul Szolnok 20. századi történelméről, hogy a fotózás pillanatában legfeljebb tizennyolc, a postára adáskor meg pontosan huszonkettő éves közparknak ennyi idő alatt már három neve is volt. Ráadásul ma már mindannyian Verseghy parkként gondolunk Szolnoknak erre a részére, ami jövőre lesz 100 éves, és idén még csak 35 éve viseli a közelben született költő nevét.

Marika már nem láthatta olyannak a parkot, amilyen a képeslapján volt

Persze az is hozzátartozik Szolnok 20. századi történetéhez, hogy az a híd, aminek hídfőjéről ezt a felvételt a budapesti Monostory és Kalántay kiadó megbízásából az ismeretlen fotós készítette, a képeslap felhasználásakor már négy éve nem állt. Pedig, ha állt volna, még akkor is csak 37 éves lett volna. De hát a szolnoki „szép” Tisza-híd – átadásakor még Ferenc József híd – 1911-es születése után kétszer is háborús sérüléseket szerzett, és a másodikból már „nem épült” fel. Úgyhogy ahhoz se férhet kétség, hogy az ezt a képeslapot 1948 márciusában Szolnokról a budapesti Erzsébet szanatóriumba postázó Marika (?) akkor már nem láthatta olyannak ezt a parkot, mint ahogy a fotón van, hiszen az ostrom és a híd újjáépítése súlyosan megrongálta.

A távolban már látszik Verseghy-szobra?

Amennyiben a Tisza szálló közelében ki lehetne venni, hogy ott még az 1926-os dátummal ellátott amfora áll, avagy már Verseghy Ferenc mellszobra, akkor biztosak lehetnénk a felvétel legkésőbbi vagy legkorábbi készítésének dátumában. Mert, ha a távolban nincs ott a szobor, akkor ennek a képnek legkésőbb 1934 nyarán kellett készülnie, ha viszont már a helyén van, akkor legkorábban 1935 nyarán dolgozhatott a fotós, hiszen Borbereki Kovács Zoltán alkotását 1934. szeptember 30-án helyezték el. Nem vagyok szakértő, de a kérdés eldöntésében a két oldalt látható fasorok sem segítenek, mert nekem simán belefér, hogy azok a fák még csak 7-8 éve lettek oda ültetve, de lehet, hogy tévedek. Az azonban biztos, hogy ha ezekből a fákból csak egy is a helyén van, akkor az csak a bal oldalon, a folyóhoz közelebbi sorban lehetséges, mert a jobb oldali sor helyén 1965 és 1969 között épült fel a Damjanich uszoda fedett, lelátós medencéje.

Van-e még a Verseghy parkban olyan fa, amit a Tóth Tamás parkban ültettek?

Szóval csak abban lehetünk biztosak, hogy ez egy a második világháború előtt vagy legfeljebb annak első éveiben készült fotó – és képeslap –, amit a világégés utáni ínséges években használtak fel (háborús túlélő). Ha a fotós már a Horthy István parkot örökítette meg, akkor a kép 1943-as, hiszen a kormányzó-helyettes 1942. augusztus 20-án hunyt el, és csak ezt követően nevezték el róla a lefotózott területet. Amire a korábbi névadó, Tóth Tamás, Szolnok város legfiatalabban megválasztott polgármestere még életében „lett jogosult”, hogy aztán lemondatása és meghurcoltatása után, halálát követően ezt is elvegyék tőle.

És még mondja valaki, hogy Szolnok nincs tele érdekes történetekkel!

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Sok kérdés még megoldatlan

Milyen célt szolgált ez a képeslap méretű kartonkép? A szolnoki Szabadság térről 1911 előtt készülhetett ilyen fotó? Gyömörey Félix házát akkor és azok építették, ahogy ma gondoljuk?

Szolnoki konflis, 1966

Abban nem vagyok biztos, hogy Szolnok utolsó konflisa látható ezen a képen, az azonban bizonyos, hogy a fogat a vasútállomástól a centrum felé indult az akkori Beloiannisz utca végén.

Még egy toronnyal

A szolnoki Baross és Kápolna út kereszteződésénél álló Hasznos-házat 1915-ben örökíthette meg Szigeti Henrik, hogy aztán Kisné képeslapjának e példányát 1924-ban Budapestre küldjék.

Baross utcai szecesszió

Mert ez a szolnoki, Baross utcai szecessziós homlokzatú épület minden részletében szép, és fontos volt, azért kerülhetett a város főterén működő kiadó, Fuchs Manó képeslapjára 120 éve.