Ma már közhely, de számomra akkor is elfogadhatatlan, hogy egy választási kampányba minden (is) belefér. Tudom, lesz ez még ennél is rosszabb. Sok minden az én/a mi kontónkra megy.
Bár a 900 éves Szolnokot 1975-ben ünnepelték, a következő évre is jutott még jubileumi avatás, például a Centrum áruház megnyitása. Miként az elmúlt fél évszázadból is van mit megidézni.
A vasbeton Zagyva-hídnak, az első világháborús emlékműnek és a „bábaképzőnek” is centenáriumát ünnepelhetjük 2026-ban. De persze ne feledkezzünk meg más évfordulókról se.
Szolnok másfél évszázaddal ezelőtt lett megyeszékhely. Ám ezen kívül is van/lenne mit ünnepelni, amit mutat, hogy ebbe a részbe csak a 100 évnél régebbi, kerek évfordulók fértek be.
A medencék száma alapján a nyolcvanas években élte fénykorát a szolnoki strandélet. A húszas években viszont esély lett volna rá, hogy igazi fürdőváros legyünk. Pancsoló Szolnok előzetes.
Kell egy halott? Nyolcvanas nyugdíjas vagy ötéves óvodás? Nem büntethető elkövetővel, hárító szülőkkel, egymásra mutogató hatóságokkal? Vagy leüvöltjük végre a döntéshozók fejét?
Reisz Gábor Földszint című filmjének ajnározása közben a magyar filmkritikusok önkritikusan dúdolhatnák, hogy „ez az a ház, ahol semmi sem változik”! A múlt és a név semmire sem garancia.
Szolnokon a nagy nehezen megépült két strandot és úszómedencét egyszerre zárják be két hétre karbantartás és téliesítés címén. Tiszakécskén a szaunavilág bővítés közben is nyitva.
