A szolnoki Kossuth tér 2., 3. és 4. szám alatti épületeket és az éppen kopár piacteret mutató fotó 1894 és 1918 között bármikor készülhetett. Képeslapváltozata a nagy háború utazó emléke.
Úgy korrekt, ha itt és tőlem tudják meg, hogy klaviatúraforradalmár mivoltomat egy időre politikai szerepre is cserélem. Ugyanakkor a hobbimmal, a blogSzolnok írásával sem hagyok fel.
Fotó a legendás Bölény-csúszdáról, talán a háború előtti Kossuth téri artézi kút puttóiról, a piaccsarnok egykori „szobráról”. Kincsek egy ládában, Szolnok a nyolcvanas évek elején.
Nem verik nagydobra, de a szolnoki képviselőtestületben létrejött a nagykoalíció. Hiszen máshogy nem választhattak volna újabb alpolgármestert a tizenhetek maguk közül. A maguk örömére.
A Magda-ügy, a ’83-as szolnoki gyermekgyilkosság az egyik témája az Élet elleni bűncselekmények előadásnak május 7-én a Tisza moziban. A téma kutatóját, előadóját Dulai Pétert kérdeztük.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
