Felénk
bSZ2011: Az SZTK
2011. december 27.
Szolnoknak az az épülete, ahol a város és a környék minden lakója életében legalább egyszer már biztosan megfordult. Igaz, szinte senki sem az igazi, hanem a ?becenevén? emlegeti. Képi ábrázolást viszont alig találni erről a majd 60 éves épületről. Az SZTK.
Aki Szolnokon vagy a környékén él, az előbb utóbb meg tudja mondani, hol van az SZTK. Mármint a megyei kórház rendelőintézete a Hősök terén, amire - hasonlóan az ország számtalan ilyen intézményéhez - úgy ráragadt ez a név, mint a legolcsóbb szemüvegkeretre ugyanez a rövidítés.
A Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja - tehát az az intézmény, ami az SZTK rövidítést viselte és szétszórta az országban - az 1950-es évek elején jött létre, miután a világháborút követően, a korábban jórészt piaci alapon működő társadalombiztosítást államosították. A MÁV Betegség Biztosító Intézet kivételével először mindent egybetereltek az Országos Társadalombiztosítási Intézetbe (OTI), majd 1950-ben, papírforma szerint, az egészet átvette a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT), és létrejött az SZTK. Persze a felügyeletet a Minisztertanács, pontosabban a mindenkori illetékes miniszter gyakorolta, ám az SZTK elnevezés minden olyan egészségügyi és szociális szolgáltatásra valamint intézményre ráragadt, amit vagy az állam fizetett, vagy ingyenes volt.
A szolnoki SZTK az ötvenes évek első éveiben dívó szocreál építészet egyik ?szép? példája. Korban és stílusban hasonló a Ságvári körút lakóházsorhoz, a Szapáry úti művelődési házhoz, illetve a Kossuth teret keleti irányból lezáró 1. sz. irodaházhoz, ám képi ábrázolást szinte egyet sem lehet találni róla. Négyzet alaprajzú, kétszintes épület, bárminemű díszítettség csak a főhomlokzatán látható. Kósa Károly írásából tudható, hogy a maga korában hihetetlen összegbe, 14 millió forintba került a megépítése, ami az akkori néhány száz forintos átlagfizetések tükrében tényleg óriási pénz volt.
Átadásának időpontja nem egyértelmű, három évszám is kering a köztudatban. Az biztosnak tűnik, hogy építését 1952-ben határozták el, és minden bizonnyal még abban az évben el is kezdődött a munka. Ennek fényében nem zárható ki, hogy már 1953-ban átadták, ahogy azt több helyen is olvasni lehet. Persze az sem lenne meglepő, ha csak 1954-re készült volna el, ahogy ezt az egyik tervező, Farkasdy Zoltán (1923-89), Ybl- és Kossuth-díjas építész életrajzában feltüntetik. Ugyanakkor Kósa Károly 1955. április 3-i dátuma is hihető, főleg, hogy ez "hazánk felszabadulásának" 10. évfordulója volt.
Az átadás dátumánál sokkal jobban izgat, hogy az ötvenes évek elején, miért éppen ezt a helyet jelölték ki Szolnok egyik első, jóléti nagyberuházásának a helyszínéül.
Azt ugye tudjuk, hogy a háború előtt is létezett már a tér, igaz akkor még Tisza István nevét viselte, és közepén az az első világháborús emlékmű állt, ami most a Tiszavirág-híd városi hídfőjénél látható. Arról is lehet olvasni, hogy a tér környéke nem éppen jó hírű negyede volt a városnak, kocsmák, kuplerájok, kocsisok placca jellemezte.
Nem szólhatott a helyszín kijelölése mellett tömegközlekedési szempont, hiszen az ötvenes évek elején nemhogy a buszpályaudvar, de nagyon még buszközlekedés sem létezett akkor, a vasútállomástól pedig gyalog - pláne betegen - elég messze van innen. Az olcsó telek teóriát is elvetném, hiszen azokban az években, ha valamihez hely kellett, akkor nem nagyon számított se tulajdon, se ár.
A hely kiválasztását két dologgal tudom magyarázni. Az egyik a kinőtt SZTK helye, ami a mai Mária, korábban Május 1., történetünk idején pedig Malinovszkíj utcában volt. A másik, sokkal valószínűbbnek tűnő magyarázatom, hogy a szovjet katonai emlékműnek helyet adó Hősök terét méltó épületekkel kívánták körbevenni. Főleg, hogy déli oldalán már ott állt a városi pártbizottság épülete. Persze mindez csak találgatás, de nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy ha nincsenek az októberi sajnálatos események, a tér többi oldalára is hasonló épület kerül.
Az SZTK-nak van még egy különlegessége, az udvarán álló, a nagyközönség elől eldugott szobor. A leírások szerint ez Medgyessy Ferenc alkotása, amit Anya gyermekével és Szoptató anya címmel is jelölnek a különböző források. Hogy ez egy eredeti vagy egy másolat, nem tudtam kideríteni, az azonban biztos, hogy az egykori zöld ezerforintos hátoldalán ennek a képe volt látható.
EZ A CIKK ELŐSZÖR 2011. DECEMBER 9-ÉN JELENT MEG A BLOGSZOLNOKON
Album

Bontás és építés
Nem lehetett okuk panaszra a helyi építőipari cégeknek 1975-ben, hiszen ahogy a mellékelt képen is látszik, éppen befejezéséhez közeledett a vízügyi székház építése, és hamarosan indult a Kossuth tér utoljára felhúzott irodaházának beruházása.
AKB

Veszteségek halmozása
Az egy dolog, hogy 19. század végén épült Szapáry utcai ház évtizedekig pusztulhatott Szolnok közepén. Legalább ennyire vérlázító, hogy immár harmadik hónapja követhető az épület lassú, de biztos összedőlése. Amikor a felelősöket majd megkérdezik (?), hogy mindez miként fordulhatott elő, akkor ugye a kiesett parkolási és területfoglalási díjakat, a kerítés költségeit is kiszámlázzák majd feléjük? Vagy ez a közös veszteségünk, mert hagytuk, hogy mindez a szemünk láttára történhessen.
SzoborPark

Hirdesse az a tábla!
Az egykori MÁV Járműjavító Művelődési Ház falán hatvan éve hirdeti egy tábla, hogy a magyar vasút- és ipartörténet szempontjából is fontos üzem 1856 óta működik. Szövege szerint hirdet mást is, amivel minimum vitatkozni lehet, ám ez ne legyen ok a márványtábla leverésére vagy letakarására.