2025.08.27. (szerda)

Vendégposzt: Az új Esőről

Vendégposzt: Az új Esőről

Dátum:

Hamarosan az újságárusokhoz kerül az Eső legfrissebb, idei második száma. A városi és megyei irodalmi folyóirat nyári számát Benedek Szabolcs, József Attila-díjas író, a lap egyik szerkesztője mutatja be. Írását a nyári Esőt is illusztráló Péter László linómetszetei kísérik.

11-lino1Az Eső nyári száma két nagyobb blokknak ad helyet. Kezdjük a szomorúbbal. Tavaly decemberben, tragikusan fiatalon hunyt el a karcagi születésű Zápor György, akitől néhány versével és egy prózájával, valamint két hommage-költeménnyel (Lengyel Attilától és P. Nagy Istvántól), illetve Kele Fodor Ákos értelmező-értekező tanulmányával búcsúzik a folyóirat.

A vidámabb (persze minden relatív) blokknak egy születésnap ad okot. Nemrégiben töltötte be ötvenedik életévét P. Nagy István költő, aki az alapítástól fogva tagja az Eső szerkesztőségének. Jenei Gyula, immáron két esztendeje tartó életútinterjú-sorozatában most őt faggatja múltról, jelenről és talán jövőről is, hiszen a terítékre kerülő kérdések közül az egyik legfontosabb, hogy miért van az, hogy míg P. Nagy Pista a szülőföldjén, a Vajdaságban néhány esztendő leforgása alatt három remek kötettel rukkolt elő, addig 1993 óta tartó szolnoki léte „csupán” egy (részben régi darabokat is tartalmazó) verses és egy kritikai kötettel rukkolt elő. A választ nem akarom lelőni, tessék elolvasni a szokás szerint remek és igen beszédes interjút, amelyet Vilcsek Béla P. Nagy István költészetéről szóló alapos tanulmánya tesz teljessé (nem mellesleg ő is igyekszik választ találni a fent említett kérdésre), illetve amolyan „best of P. Nagy” összeállítás vezet be.

11-lino2_400A fentieken kívül Turczi István, Rékassy Ildikó, Fecske Csaba, Kemény Lili, Szenti Ernő és Bartha Ildikó verseivel találkozhatunk, továbbá Matuz János, Novák Zsüliet és Szeivolt István prózáját olvashatjuk a lapban. Mivel nekem a versekhez hagyományosan botfülem van, ezért inkább utóbbiakról ejtenék röviden pár szót. Matuz János a tőle szokott minőségű szöveget hozza, ezúttal egy sajátos Pygmalion-újraértelmezés formájában. A mezőtúri születésű Novák Zsüliet szókimondó és bátor novelláit nemrég kezdtük közölgetni, Szeivolt Istvántól (A nyomozó című krimi szerzője) viszont első ízben hozunk anyagot.

A kritikai rovatban Sütő Csaba András Deák László verseskötetéről, Kiss Mirella Grecsó Krisztián regényéről, Verebes György pedig a rajzolás mágiájáról ír annak kapcsán, hogy az Eső nyári számát Péter László linómetszetei teszik teljessé.

Benedek Szabolcs

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnok kuriózuma

Turisztikai újságírókat láttunk vendégül tavaly Szolnokon, és többek között a szandai Repülőmúzeumba is elvittük őket. Többségük már azon is csodálkozott, hogy ilyen múzeum egyáltalán létezik, a látvány pedig mindegyiküket levette a lábáról. Szolnok kuriózuma található a katonai reptér bejáratánál.

Jó kezdés

A jó film olyan, mint a jó beszélgetés. Történetmesélés, ahol a sztorinak van eleje, közepe és elvarrt vége. Ráadásul értelme, amin később is gondolkodhatunk. Nem akarok minden percben röhögni, de szórakozni igen. A Tiszában futó Utóélet mindennek megfelel.

Egy bolttól kétszázig

Hogyan lett egyetlen szandaszőlősi szatócsboltból háromnegyed évszázad alatt egy közel kétszáz egységből álló vállalat? Mi volt a jelentősége az 1969-ben átadott Jólét ABC-nek, ami eredetileg a Szolnok nevet viselte volna? Többek között ezekről is szól a Mozaikok 75 évből című kötet.

Kár, hogy csak a szemnek

Mi lesz egy színházi jelmezzel, miután lekerül műsorról a darab, amihez készült? Ez a kérdés az idén 25 éves szolnoki Jelmez-Art munkáit éppen csak felvillantó kiállítást nézegetve jutott eszembe. Egy túlzottan szerény és túlzottan rövid ideig látható kiállítás az Aba-Novák földszintjén.