2025.10.13. (hétfő)

bSZ2011: Egyetlen bauhaus

bSZ2011: Egyetlen bauhaus

Dátum:

A maga nemében egyedülálló épület Szolnokon. Lassan kilencven éve áll a Baross úton, mégis alig találni róla fotókat. Úgy tűnik, évtizedek óta csak használjuk - szerencsére arra, aminek eredetileg épült -, és ritkán csodálkozunk rá szépségére. A nagypostánk.

Petróczki Ferenc fotóján, amelyik a vízügyi székház tetejéről készült, jól látszik a szolnoki nagyposta – 1-es posta, főposta, ki hogy szereti említeni – épületének különlegessége. Modern, funkcionalista, ugyanakkor van benne valami szépség és egyediség. Ahogy a múltszázad első felének legjelentősebb képzőművészeti és építészeti irányzatának alkotásaiban általában. A szolnoki főposta épületét ugyanis bauhaus stílusban emelték, és úgy tudom, ez az egyetlen ilyen jegyeket magán viselő ház a városban.

Németországban, Hollandiában műemléki védelmet élveznek a bauhaus lakóházak és középületek, de Budapesten is a legtöbb ilyen épületet igyekeznek védetté nyilvánítani. Márpedig a fővárosban van belőlük bőven. Nem úgy vidéken.

A nagyposta építésének történetére vonatkozó dolgozattal eddig nem találkoztam. Annyi bizonyos, hogy a város fejlődésének második aranykorában, a két világháború között, 1927-ben emelték. Egy leírásból úgy tűnik, hogy a vasútállomástól a belvárosi Tisza- és Zagyva-hídig futó „főutca” egyik impozáns épületeként tartották számon a harmincas években. Hogy mi indokolta a szűken vett belvároson kívül történő felépítését, nem igazán értem, maximum a korabeli telekárakkal és tulajdoni viszonyokkal tudom magyarázni. A húszas évekből ismert képeslapokat nézegetve ugyanis a mai Kossuth téren, vagy a Szapáry utcában is lehetett volna olyan földszintes, nem éppen városias házat találni, aminek a helyére odaképzelhető ez a kétszintes, íves épület.

Amikor elterveztem, hogy írok erről a különleges szolnoki házról, azt gondoltam, dúskálni fogok a különböző korszakokba készült fotókban. Tévedtem. Amit nem igazán értek. A saját, mintegy 150 darabos képeslapgyűjteményemben mindössze 2 darab olyan lapot találtam, amelyiken feltűnik a nagyposta. Ezeken is csak a városról készül képösszeállítások egyik elemeként, valamikor a negyvenes években készült fotókon. A neten elérhető valamennyi szolnoki képgyűjteményt átbogarászva, az agyamból kipattanó valamennyi kombinációra rákeresve sem sikerült több képet szereznem. És sajnos egyéb információt sem.

A Magyar Posta egyik közleményéből is csak annyi derült ki, hogy az 1927-ben emelt épületet 2006-ban újították fel és adták vissza a nagyközönségnek.

És, ha nem tévedek, ezzel a felújítással veszett el a város egyik műszaki- vagy ipartörténeti kincse is. A főposta sárgarézből készült csőposta rendszere. Talán rajtam kívül más is emlékszik az ügyféltérből is látható sárga rézcsövekre, amelyekbe a postáskisasszonyok egy kis tartályt dugtak mindenféle küldeményekkel, aztán sűrített levegővel továbbították azokat az épületen belül. Még középiskolásként is elbűvölve néztem ezt az elmés szerkezetet, amelyért napjaink minden postalátogatásakor vérzik a szívem.

 

EZ A CIKK ELŐSZÖR 2011. AUGUSZTUS 4-ÉN JELENT MEG A BLOGSZOLNOKON.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Bűnös város?

A nyár legforróbb ötven napjában Szolnokról megjelent cikkek 75%-a valamilyen bűnügy kapcsán említette a várost. A kultúra és a gazdaság együttesen nem érte el a 7%-ot. Hírünk az országban.

Hatvanból hat

Szép lett volna, ha a Szolnok 950 keretében megnyílik, és nem azt kell újra leírni, hogy 2019 óta zárva. Eddigi 60 évéből 6 év vendégek nélkül telt. Ma se tudjuk, meddig lesz így.

László Béla-jelenség

Nevezzük így a jövőben azokat a szolnoki történéseket, amiket megszállott emberek akkor is megvalósítanak, ha hivatalos helyről segítséget és támogatást nem vagy alig kapnak. A jelenség fontos mozgatója, hogy az aktuális illetékesek tudják, a megszállottak akkor is megcsinálják, ha belepusztulnak.

Miért hagyjuk?

Elkeserítő, ahogy a Tisza mederpartjából napról napra többet lehet látni, miközben néhány hete még a füves területig ért a víz. A Zagyváról nem is beszélve, ami lassan állóvízzé vagy pocsolyává változik. Ha így haladunk, a "vizek városából" a kiszáradt medrek városa leszünk. De miért?