Május elején írtam arról a fadobozból, amelyben minden bizonnyal olyan szolnoki fotók vannak, amely a Hazafias Népfront (HNF) felhívására, „hazán felszabadulásának” negyvenedik évfordulójára (1985) készültek. A doboz a Szapáry úti egykori HNF-székházból került elő, és bár a képek nem egyszerre készültek, egészen egyértelmű, hogy az egy vagy több fotós valamikor 1983 és 1985 között, ugyanazzal a céllal dolgozott Szolnokon. Az A4-esre nagyított képek, az ugyanazokat a felvételeket tartalmazó fotóalbum és a profi tárolóláda is egyértelművé teszi, hogy ez nem egy lelkes hobbifotós gyűjteménye. A többnyire szolnoki közéri alkotásokat megörökítő képek azért bírnak különös értékkel, mert miközben négy évtizeddel ezelőtti állapotukban mutatják meg a város legtöbb szobrát és emléktábláját, természetesen olyan művek is fennmaradtak így, amelyeket mára elbontottak, elloptak vagy az utókor érthetetlen okokból lerombolt.

És van a dobozban négy olyan alkotásról is fotó, amiket nem tudok azonosítani. Soha nem láttam őket, és nem is hallottam róluk. Így ezúton a kollektív szolnoki emlékezet segítségét kérem.

Hol állhatott például az a fehér, hárommedencés, minden bizonnyal mészkő csobogó, amiben a vízcső is felfedezhető? Ki az alkotója, továbbá mikor, miért került Szolnok valamelyik közterületére? Elsőre azt mondanám, a Tiszaligetbe. De lehet, hogy tévedek.

Talán ennél is érdekesebb az a kuporgó alak, amely saját ki talpazaton ült, egy olyan terecske közepén, ami középen műkővel volt borítva, oda viszont macskaköves út vezetett virágágyások között. Aki segíteni szeretne, annak felhívnám a figyelmét a kép jobb felső sarkában lévő kerítésre, illetve bal felső sarokban lévő másik kőtalapzatra, ami nagyon hasonlóan van kialakítva, mint a megörökített fiú vagy lány környezete. A kerítés miatt lehetséges helyszínként a Tiszaligetet elvetném, inkább a Művésztelep környékében gondolkodnék. Ám azon se lepődnék meg, ha kiderülne, ez az alkotás nem is Szolnokon volt.

Személyes kedvencem a soha nem látott vasmunkás, heggesztő vagy gépszerelő figura. A háttér miatt azt mondanám, hogy ez egy üzem kicsit eldugott részén, talán a TMK-műhely közelében állt. Az egyik kezével a sisakja arcvédőjéhez nyúló, a másikkal valamilyen csőben folytatódó szerszámot tartó, ránézésre legalább két és fél méteres alak egész biztos, valahol a déli ipartelepen, valamelyik vasas szakmás gyártelepen állt, esetleg a Járműjavítóban, a Mezőgépnél vagy a kőolajosoknál. Az elsőre naiv vagy amatőr művészeti alkotásnak tűnő szobor jobban megnézve egy vasipari remek, hiszen egy vázra heggesztett körlapokból van összerakva, de úgy, hogy nemcsak az arányai és a mozdulatai élethűek, de még az arca is „működik”. Mivel lépcsős talapzaton áll, abban is biztosak lehetünk, hogy nem néhány unatkozó szaki poénjáról, hanem egy nagyon is tudatosan elkészített és felállított szoborról van szó. Amiről eddig nemhogy képet nem láttam, de még az említésével sem találkoztam. Úgyhogy a ma már minden bizonnyal nyugdíjas szolnoki vasmunkások emlékezetében bízom, akik nemcsak azt fogják megmondani, hol állt ez az alak, de talán az alkotójáról és a születésének körülményeiről is tudnak valamit mondani. Fém teste miatt nem nagyon bízom abban, hogy esetleg még áll a szobor, legfeljebb csak akkor, ha a képen látható rózsabokrok az elmúlt négy évtizedben elrejtették.

A szerintem víz- vagy csatornacsövek szelvényeiből – bár egyesek szerint akár felnik is lehetnének – álló köztéri alkotással kicsit bajban vagyok, mert nagyon úgy rémlik, mintha ezt láttam volna valahol. Ha az egymásra rakott, kilenc darab csődarabból összerakott „gúla” valóban víz- vagy csatornavezetékek egykori résziből áll, akkor egyszerűnek tűnik a megoldás: a vízművek valamelyik telepén kell keresni. Ugyanakkor a háttérben lévő házrészlet miatt elsőre inkább a városháza belső udvarára tenném az alkotás helyét, ahol a közszolgáltatások szervezése miatt ugyancsak felbukkanhatott. Ha ma kellene elemeznem, akkor biztos, viccet csinálnék belőle, és azt mondanám, az ismeretlen alkotó az összevissza kiépített közműhálózatra, vagy a rossz szervezés miatt parlagon heverő és pusztuló csövekre akart utalni. De nem szeretném elviccelni, mert az is előfordulhat, hogy ez egy modern iparművészeti alkotás, amivel a korabeli művész arra akart utalni, hogy sok csőbe be tudnak bennünket húzni. Félre a tréfát! Emlékszik valaki erre az alkotásra? Tudja valaki, hogy hol állhatott, oda mikor és miért került, netán ki vagy kik készítették?

Segítsenek! Keressük együtt ezeknek a képeknek a megfejtéseit!