Naponta van szerencsém igénybe venni a Magyar Államvasutak szolgáltatásait. Így azt is alkalmam van megtapasztalni, hogy nem kevesen ingáznak Szolnokról Budapest vagy Debrecen irányába, illetve, hogy a délutáni IC-k Szolnokra érve szinte kiürülnek. Azt hiszem, nagyjából Szolnok az a pont, ahonnan még érdemes naponta feljárni a fővárosba, és – itt most egy MÁV-nak szóló dicséret következik – az óránként induló IC-kkel ez kényelmesen meg is tehető.

Ugyancsak személyes tapasztalat, hogy Szolnok méreteinél, illetve vasútvonallal nem rendelkező vonzáskörzetének köszönhetően, elég sokan vannak, akik autóval érkeznek a vonathoz. Részben lustaságból, részben meg azért, mert az autó közbeiktatásával válik igazán versenyképessé a vonatos Pestre járás. Másrészt, este is gyorsabb és kényelmesebb az autó.

És itt jön a – szerintem – egyre súlyosabb szolnoki probléma. Hová tegye az autóját, aki reggel akar vonatra szállni, és csak este térne vissza a városba. Az teljesen nyilvánvaló, hogy fizetős parkolóba nem hagyhatja, hiszen az azért kicsit költséges lenne. Számomra az is világos, hogy a vasút előtti egyetlen parkolóra kiváltott bérlet sem jelenthet megoldást, hiszen annak a területnek – elvileg – azokat kellene kiszolgálniuk, aki valakit hoztak, vagy valakire várnak. (Ez egyébként szabályosan a közelben, máshol nem is lehetséges.)

Mivel normális P+R parkolót immár negyven éve nem sikerül kialakítani a város egyik közlekedési kapujánál, nincs más megoldás, mint a potya helyek vadászata. A vasutasok ebből a szempontból kicsit könnyebb helyzetben vannak, hiszen megfelelő bilétával használhatják az állomás és a posta közötti pici területet, illetve az csomóponti művház és az irodaépület közötti nagyobb, de kialakítatlan részt. A többieknek viszont csak a régi SZÜV melletti placc, a Béla király úti kisposta előtti rész, illetve az Interspar parkolója marad. Ez utóbbira érdemes nyolc óra előtt egy pillantást vetni: azok az autók, amelyek nem az üzlet bejáratához közel állnak, mind a vonaton ingázóké.

A helyzet megoldandóságára utalnak egyébként a Budapest-Szolnok vasútvonal állomásai mellett egyre több helyen kialakított – azaz lekövezett, olykor kivilágított – parkolók (lásd. Albertirsa). Igaz, ezek olyan kisebb településeken vannak, ahol nincs fizető parkolás, azaz egy ingyen terület senkinek sem rontja az üzleti érdekeit. Viszont nagyban emelheti az ott élő – négyévente választópolgárnak szólított – lakók komfortérzetét.

Nézelődve a szolnoki állomás környékén, itt sem lenne nehéz elfogadható és a parkolási társaságot sem romba döntő megoldást találni. Hatalmas terület kínálkozik például a Jósika út mögött, majdnem az állomás első vágánya mellett. Vagy mondjuk a Liget út és az állomás kerítése között. Mind a kettő olyan hely lenne, ahová a nem vasútra sietőknek nem nagyon lenne érdemes beállnia, hiszen csak a sínekhez vannak közel.

Persze, tudom én, hogy mindez egyelőre megoldhatatlan, és nem is csak a pénz miatt. Sokkal inkább a kiszemelt területek tulajdonjoga és a „mindez kinek lenne a feladata” problematika okán. Mindenesetre a magam részéről élénk érdeklődéssel fogom keresgélni a jövő ilyenkor már megjelenő választási brosúrákban, hogy ez az összességében talán marginális – néhányunknak azonban fontos – probléma kinél jelenik meg.