2025.10.14. (kedd)

Koncert az ebédlőben

Koncert az ebédlőben

Dátum:

Egy szimfonikus zenekarral könnyű lekötni egy iskolányi gyereket - jegyezte meg a Fiumei Úti Általános Iskola igazgatója, amikor megköszönte azt a szűk órát, ami alatt több száz diák filmzenéket hallgathatott ott, ahol egyébként ebédelni szoktak. A Szolnoki Szimfonikusok fantasztikus vállalkozása.

Alig adódik alkalom arra, hogy klasszikussá vált filmzenéket ne a tévében, a neten vagy esetleg csengőhangként hallgathassunk. Az meg aztán kifejezetten ritka, hogy az élményért sehova se kelljen menni, mert helybe hozzák. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar újabb fantasztikus vállalkozása arra teremt alkalmat, hogy a gyerekek élőben, több mint negyven zenész tolmácsolásában, az iskolájukban hallhassák azokat a zenéket, amelyek valahonnan talán már ismerősek számukra.

Lehet, hogy egy általános iskola aulája, ahol egyébként ebédelni, diszkózni, tornázni vagy várakozni szoktak a gyerekek, nem a legalkalmasabb koncertteremnek. A Fiumei úti iskolában január 31-én mégis úgy tűnt, ez sem a zenészeket, sem a népes közönséget nem zavarja. Ráadásul ebben a térben is remekül szólaltak meg a szimfonikusok, akik nem hakninak tekintették a fellépést.

A több száz gyerek között biztos volt olyan, aki unta az egészet, aki talán nem értette, hogy miért kalimpál a közönségnek háttal valaki. Nem vagyok naiv, a sorokban lehetett olyan is, aki a mobilját nyomkodta vagy a szomszédjával röhécselt. De, ha osztályonként csak egy gyerekben sikerült valami nyomot hagyni, ha közülük is csak minden második kap kedvet az ilyen zenéhez, és ha csak egyetlen egy is lesz közöttük, akinek az életét megváltoztatta ez a nap, akkor már megérte a koncertnél hosszabb ideig tartó ki- és bepakolás.

Persze, optimista akarok lenni. A Karib tenger kalózai, a Csillagok háborúja, a Rocky vagy éppen a Híd a Kwai folyón című filmek zenéi mind olyan dallamok, amelyekbe bele lehet szeretni. Ezeket elég egyszer hallani, hogy örökre megjegyezzük őket. Márpedig a Fiumeiben, meg a többi tizenvalahány iskolában, ahová az unió támogatásának köszönhetően eljutottak a Szolnoki Szimfonikusok, kitűnő alkalom kínálkozott a dallamok memorizálására.

Őszintén megmondom, kicsit irigyeltem is a Fiumeiben a népes diákközönséget. Egy ilyen ismert filmzenékből összeállított koncertért bármikor hajlandó lennék fizetni. Mert a hétköznapi, többnyire a rádiós zenehallgatás után, ez az élmény valóban tisztítja a füleket.

Előző cikk
Következő cikk

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Bűnös város?

A nyár legforróbb ötven napjában Szolnokról megjelent cikkek 75%-a valamilyen bűnügy kapcsán említette a várost. A kultúra és a gazdaság együttesen nem érte el a 7%-ot. Hírünk az országban.

Hatvanból hat

Szép lett volna, ha a Szolnok 950 keretében megnyílik, és nem azt kell újra leírni, hogy 2019 óta zárva. Eddigi 60 évéből 6 év vendégek nélkül telt. Ma se tudjuk, meddig lesz így.

László Béla-jelenség

Nevezzük így a jövőben azokat a szolnoki történéseket, amiket megszállott emberek akkor is megvalósítanak, ha hivatalos helyről segítséget és támogatást nem vagy alig kapnak. A jelenség fontos mozgatója, hogy az aktuális illetékesek tudják, a megszállottak akkor is megcsinálják, ha belepusztulnak.

Miért hagyjuk?

Elkeserítő, ahogy a Tisza mederpartjából napról napra többet lehet látni, miközben néhány hete még a füves területig ért a víz. A Zagyváról nem is beszélve, ami lassan állóvízzé vagy pocsolyává változik. Ha így haladunk, a "vizek városából" a kiszáradt medrek városa leszünk. De miért?