(Nyári ismétlés. Ez az írás 2015. május 6-án jelent meg először.)

Szolnok két legnagyobb, teljes egészében belátható tűzfala a házszám nélküli Szív utcában, azaz a SZTK és a Pelikán szálló között található. Napvilágra kerülésük és mai állapotuk is alapvetően eltér egymástól, ugyanakkor kitűnően bizonyítják, hogy ezek az építészeti szükségszerűségek miként rondíthatnak bele a városképbe.

A két tűzfal közül az idősebbik a Jászkürt utca 2. számú, egyébként kifejezetten szép bérházhoz tartozik. Valószínű, hogy évtizedekig senki sem láthatta, hiszen a szomszédos telkeken álló házak eltakarták. Miután azonban az SZTK-hoz közelebbi két telekről eltűntek az addig ott álló épületek, a több száz négyzetméternyi falfelület előbukkant, és legalább harminc éve mutatja magát a Hősök tere felé. Szerencsére bevakolták. A hirdetőcégek még nem, a graffitisok viszont már felfedezték. Ha valaki az állomás felől érkezve tart a belvárosba, és esetleg betér a Hősök terét is megnézni, ez a tűzfal üdvözli.

Ha viszont valaki a belvárosból indul el a vasútállomás irányába, akkor biztos, hogy beleütközik a „párjába”. Ami a Budapest Bank körülbelül harminc éves épületének a Kossuth tér felé néző oldalán található. Nagyjából azóta, hogy a Szív utca túloldalán lévő, imént említett tűzfal előbukkant. A kettő között alapvető különbség, hogy ez nem bontás miatt lett hosszú időre látható, hanem mert az eltakarását is szolgáló építkezés a Baross és a Jászkürt utcák sarkán talán a tervezésig sem jutott. Ugyancsak különbség, hogy ebben az esetben nem egyszerűen bevakolták a tűzfalat, hanem vakablakszerű mélyedésekkel is megtörték a hatalmas, nem túl szép felületet.

Hasonló módon vált láthatóvá az Ady Endre és a Gárdonyi út sarkára néző hatalmas, fehér tűzfal is. Ez egy olyan üzletházhoz tartozik, aminek szomszédságában immár évtizedek óta nem épül semmi. A legalább száz négyzetméteres falat annak idején szépen bevakolták, lefestették, mára azonban erősen kopni kezdett. És ezen a reklámok sem tudnak segíteni, hiszen csak az utcafronthoz közelebbi sávot hasznosítják. Miként a Gárdonyi Üzletház Ady Endre felé néző, kisebb tűzfala esetében sem takarnak mindent az így picinek tűnő óriásplakátok. Ezt a sarkot nézve, kicsit olyan érzése van az embernek, mintha itt mindjárt elindulna az építkezés. Igaz, ez a mindjárt is jó ideje tart már.

Ha tippelnem kellene, hogy melyik a város legértékesebb tűzfala, akkor az előbbitől pár lépésre találhatóra tennék. Az Ady Endre út és a Pláza parkolójába vivő út sarkán található háromemeletes ház, parkolóra néző falára gondolok. Amit minden bizonnyal a Pláza, a környező áruházak és az SZTK közelsége, és a remek rálátás tesz különösen vonzóvá a marketingesek szemében. Pedig biztos vagyok abban, hogy ez a lassan ötvenéves fal is csak véletlenül maradt látható. Kizárt ugyanis, hogy egy délre néző falra ne terveztek volna ablakokat, ha nem számolnak egy szorosan odaépülő másik házzal. Hogy ez miért nem történt meg, számomra rejtély. A lakóközösségnek viszont szerencse és rendszeres bevétel.

Ahogy valamilyen szinten a Thököly és az Ady Endre út körforgalmánál lévő öreg ház tulajdonosa is szerencsésnek érezheti magát, hiszen a szomszédos épületek eltűnésével, jó ideje a város egyik legforgalmasabb pontjára néz a tűzfala. Aminek reklámhordozóként való hasznosítását talán elsők között fedezték fel Szolnokon. Legalábbis erre utalnak a repkény által befutott, régi, kopott hirdetések.

Viszont, ha a legszebb tűzfalra kellene szavaznom – már ha értelmezhető ilyesmi ebben a kategóriában -, akkor a Tiszaparti Gimnázium Szigony utcai hátsó fertályára voksolnék. A tornaterem üvegtéglával kirakott falára. Tömör téglával is kirakhatták volna a hatvanas évek elején, de szerencsére valakinek eszébe jutott, hogy északról is jöhet fény, és a tűzfal funkció sem sérül az üvegtől.