Ha szembe állnak az Ady Endre és a Kápolna utak kereszteződésénél található Xavéri Szent Ferenc templom bejáratával, és jobbra, lefelé néznek, az ajtó mellett, illetve távolabb a főfalon, két apró, érdekes, vastárgyat láthatnak.
Az ajtóhoz közelebbi fekete tárgyon pirossal a következő olvasható: „Szolnok város magasságjele”. Így ezzel kapcsolatban akár ki is jelenthetnénk, hogy ez a város szintezési nullapontja, azaz minden magasságot – vagy mélységet – ehhez igazítanak Szolnokon. Ám ez így ma már talán nem igaz, sőt jó pár kérdést fel kell tenni ezzel a vastárggyal kapcsolatban.
Az első, hogy mikor kerülhetett ide? Ha abból indulok ki, hogy ez a templom a város második legrégebbi épülete, akkor logikus, hogy ide tették, és akár azt sem zárnám ki, hogy az első, komolyabb, katonai térképezés idején, azaz a XVIII. század végén helyezték el. A magam részéről azonban legalább száz évvel későbbinek tippelném, ami azonnal felvet egy újabb kérdést. Mihez van igazítva ez a magassági pont? Az Adriához, a Balti-tengerhez vagy a Nadapnál található szintezési ponthoz, esetleg valami máshoz? Mert az nem kérdéses, hogy a jel elhelyezői úgy gondolkodhattak: a templom elég régi ahhoz, hogy talán nem süllyed már, illetve ha nem is örökké, de minimum nagyon sokáig áll majd, tehát évtizedekre vagy évszázadokra is biztonságban lesz a szintezési pont. De mihez képest jelöli ki Szolnok magasságát, és az pontosan hány méter? És, ha már valaki tudja ezekre a kérdésekre a válaszokat, esetleg azt is meg tudja mondani, hogy használatban van-e még ez a jel, avagy meddig igazították Szolnokon ehhez a magasságot?
Számomra nem kérdés, hogy helytörténeti jelentősége van ennek a vasba öntött jelnek.
Amitől alig másfél méterre található a másik vastárgy a fehér falban. Ez sokkal szerényebb, olyan, mint egy hatalmas szög feje. Rajta az „M. J.” felirat olvasható, amiből akár arra is következtethetnénk, hogy ez ugyancsak egy „magasságjel”. De akkor miért van belőle kettő? És, ha ugyanazt a célt szolgálják, melyik került előbb a kis templom falába? Ha pedig csak véletlen, hogy a két betűből a másik vas funkciójára következtethetünk, akkor mire szolgál ez a tárgy, és mit jelent a rajta lévő felirat? Mert az nem lehet véletlen, hogy ide került, sőt ez is túlélt már néhány évtizedet, ráadásul láthatóan, a templom felújításakor is igyekeztek megtalálhatóan megőrizni.
Alakját tekintve hasonló két vastárgy található a Tisza-parton, az egykori Nostra tárház folyó felé eső rakodótornyának falában. A kerékpárútról könnyen észrevehetőek, hiszen arra felé néznek, nagyjából derékmagasságban. A két tárgy egyforma, és mindkettőn a „V. O.” betűk láthatóak.
Alapvetően azt feltételezem, hogy nagyjából nyolcvan éve, a Tárház építésekor kerültek ide. Bár, ha valami folyami jelzések, akkor az sem kizárt, hogy régebbiek, csak éppen beépítették a rakodó pillérébe. Alakjuk alapján elsőre azt mondanám, hogy valamiféle rögzítő vagy kikötői segédeszközök lehetnek abból a korból, amikor itt még uszályok rakodtak a Tiszán. Ugyanakkor kétségem is van e magyarázatot illetően, hiszen elég távol vannak a vasak a folyó medrétől. Ami persze nem zárja ki, hogy esetleg nem a hajókat, hanem a hatalmas szállítószalagokat rögzítették ide valamilyen módon. Mivel élnek még jó páran azok közül, akik látták működés közben ezt a pusztuló épületet, talán lesz, aki magyarázattal szolgál ezekre a vastárgyakra. Mikor és miért kerültek ide? Mire használták őket, és mit jelent a két betű a fejeken?
A fentieknél sokkal kevesebb elképzelésem van a Kossuth tér 7. szám alatt található bérház, Városháza felé eső, kívülről csempével borított részének legfelső ablaka fölött, az ereszek alatt látható három vastárgy funkciójáról. Elsőre azt tippelném, hogy zászlótartók voltak, amelyek akkor vesztették el az értelmüket, amikor nyeregtetőt erőszakoltak az eredetileg lapos tetős házra. Aminek persze ellentmond, hogy ha zászlótartók voltak, akkor nagyon nehezen lehetett a rudakat beléjük helyezni, hacsak nem a tetőről oldották meg. A másik tippem, hogy valamiféle kábel kifeszítésére szolgáltak, és valahol a tér másik oldalán a párjuk is megtalálható, vagy egykor megtalálható volt. Azt elvetném, hogy az áramszolgáltatás miatt kerültek ide, mivel semmi nyoma a falba befutó vezetékeknek. Akkor hát mire szolgálnak bő fél évszázada?
