2025.08.27. (szerda)

Csabai

Csabai

Dátum:

MÁV altiszti lakóház tervrajzai, fényképei. Szolnokon is járhatnánk, a Mártírok úti egykori vasutas házaknál. Ez azonban Békéscsaba. Az általam rendszeresen olvasott Csabai házak blogon bukkantam rájuk. Ami jó alkalom volt arra is, hogy kiderítsem, ki készíti ezt a remek "társlapot".

(NYÁRI ISMÉTLÉS: Ez a cikk 2021. március 9-én jelent meg először.)

– Azt látom, hogy már mögöttetek is van jó pár év, de mikor kezdtétek? És főleg miért?

– A csabaiházak.blog 2011-ben indult. Mindig érdekelt az építészet, különösen a szülővárosomé. És persze Békéscsaba története is. Könyvtári, levéltári látogatásoknak, valamint az interneten talált adatoknak köszönhetően 2011-re már nagyon sok anyagom gyűlt össze, köztük számos, kevéssé ismert információ. Szerettem volna, ha ezek az érdekességek mindenki számára hozzáférhetővé válnak, illetve hogy az egyes épületekről rendelkezésre álló ismeretek egy helyen megtalálhatóak legyenek.

– Akkor ezek szerint a csabaiházak.blog egy egyszemélyes oldal, amit Dénes Attila ír és szerkeszt. Békéscsabai vagy? Mivel foglalkozol civilben?

– A családom eredetileg nem békéscsabai, de én már Csabán születtem. Aztán a tanulmányaim miatt elkerültem Szegedre, és ma már a Szegedi Tudományegyetem dolgozom, differenciálegyenletekkel foglalkozom. Hosszú ideig nagyon sokat jártam haza. Ma már persze jóval kevesebbet, de most is csabainak (is) érzem magam.

– Mennyire partner a helyi múzeum vagy az önkormányzat?

– A blog indítása a saját ötletem volt és a kutatásokat is egyedül végzem. A Munkácsy Mihály Múzeum azonban felfigyelt a blogra, aminek köszönhetően 2019-ben, a múzeum évkönyveként jelent meg a Csabai házak almanachja című könyvem, amely jórészt a blog bejegyzésekre épülve, a múzeum rendkívül gazdag képanyagával kiegészülve mutatja be Békéscsaba épületeit. A közös munka eredményeként 2020-ban kiállítás is nyílt a múzeumban Egyszer volt, sosem volt címmel, amely a tervezett, de meg nem valósult, illetve az elpusztult csabai épületeket mutatta be számos fényképritkasággal, tervrajzokkal. De sok segítséget kaptam a Békés Megyei Levéltártól is a kutatásaimhoz, a levéltári dokumentumok felhasználásához.

– Mennyire aktívak a csabaiak? Mennyire küldenek képeket, javasolnak témákat?

– Nagy öröm, amikor az olvasóktól kapok képeket, tervrajzokat. Mivel ezek sokszor egykori családi házakat ábrázolnak, így különösen értékesek, hiszen ezekről az épületekről máskülönben szinte lehetetlen képet találni. Mivel Csabán nagyon sok épület bontás vagy átalakítás áldozatává vált, ezeknek a házaknak az egykori képéről csakis ennek a néhány megmaradt családi fotónak a segítségével alkothatunk fogalmat. Bízom benne, hogy a jövőben még több ilyen képpel keresnek meg a blog olvasói. Meg kell említenem a Békéscsaba a múltban Facebook-csoportot is, amelynek tagjai számos értékes képpel és még több emlékkel, információval segítették a munkámat.

– Előfordult már, hogy esetleg miattad, egy írásod miatt menekült meg egy békéscsabai ház? De úgy is kérdezhetném, mi volt az eddigi legnagyobb siker?

– Sajnos konkrét épület megmentéséről egyelőre nem tudok beszámolni. Volt azonban néhány eset, amikor jól esett arra gondolni, hogy az én bejegyzéseim, figyelemfelhívásom, javaslataim is hozzájárulhattak egy-egy épület sorsának az alakulásához.

– Nekem tapasztalatom, hogy nemcsak a Szolnokok élők, de az elszármazottak is szívesen olvasnak egykori lakóhelyükről. Ezt te is érzékeled?

– Igen, a látogatottsági adatok is azt mutatják, hogy bár elsősorban Békéscsabáról és Békés megyéből követik az oldalt, más magyar városokból – Budapestről és Szegedről -, sőt külföldről – leginkább az Egyesült Királyságból és Németországból – is sokan olvassák a blogot. Különösen megfigyelhető volt ez a múzeumi évkönyv megjelenésekor. A könyv bemutatóján kiderült, nagyon sokan a már nem Csabán élő gyerekeiknek, unokáiknak vásárolták meg a kötetet.

– Milyen gyakran tudod frissíteni a blogod? Van valami terv, ami mentén haladsz, vagy, ahogy éppen jön?

– Az új bejegyzések megjelenése attól függ, mennyi időm jut éppen a blogra. Ha több időm van, igyekszem több bejegyzést is befejezni, így aztán később már csak publikálni kell őket. A bejegyzések tulajdonképpen véletlenszerűen követik egymást. Azonban igyekszem úgy publikálni őket, hogy az egyes témakörök – a kiemelkedő műemlékek ismertetése, meg nem valósult tervek bemutatása, a népi építészeti emlékek felsorolása – változatosan kövessék egymást.

– Mi volt az eddigi legnépszerűbb bejegyzés?

– A pósteleki kastélyt bemutató írás. Ezt követte – sajnos szomorú okból – a két évvel ezelőtti tűzvész miatt az István malomról szóló, valamint a Békéscsaba elveszett tornyait összegyűjtő bejegyzés. Népszerűek a különböző kvízek, játékok, amelyekkel általában ünnepekkor jelentkezek.

– Készülsz valami nagy dobásra?

– A legjelentősebb műemlékek jórészét már bemutattam, így nagy meglepetésre talán már nem lehet számítani. Folyamatosan kerülnek azonban elő új információk, képek, így elképzelhető, hogy ezek között váratlan, nagy érdeklődést keltő újdonság is lesz.

https://csabaihazak.blog.hu/

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szóban festő, írva mázoló

Bödőcs Tibort nem azért tartom mindenidők legjobb magyar humoristájának, hogy miket mond, hanem azért az ütemérzékért, ahogy a gondolatait előadja. Ami azonban írásban nem működik. De attól, hogy második könyve alapján egy rossz író, humorista nimbusza nem változik.

A múlt, mint reklám

Lehet egy hentesüzlet múzeum is egyben? Csak a szándékon múlik. Megéri? Én biztos, nem vásároltam volna ott, ha a kiállítás nem csalogat be. A marosvásárhelyi Petry mészárszéket, mint követendő példát citálom. A látnivalók közül sokszor kimarad, pedig ott van a Rákóczi-lépcső alján.

Ritka séták Szolnokon is

Az épített örökség megismertetését tűzte célul az 1991-ben indult Kulturális Örökség Napjai program, aminek immár évek óta Szolnokon is vannak rendezvényei. Idén a Város- és a Megyeháza vezetett bejárása mellett, akár a Damjanich Múzeum restaurátor műhelyébe is benézhetünk.

Különleges a közönségnek és az előadóknak

Izaki Maszahiro nemcsak vezényli a Szolnoki Szimfonikus Zenekart január 4-én a Tiszaligeti sportcsarnokban, de az újévi Bolero! - tánckoncert zenei rendezője is egyben. A város főzeneigazgatójával beszélgettünk.