A helyi védettség jele

A helyi védettség jele

Dátum:

Felkerült az első "Helyi védettség" tábla a Templom és a Sütő utcák sarkán álló, szépen felújított polgárházra. Nagyjából másfél éve indult a kezdeményezés, aminek célja, hogy megjelölje a megóvásra érdemes szolnoki házakat. A kezdeményezés szervezőjét, Vidra Tamás építészt kérdeztük.

– 2020 decemberében beszélgettünk a helyioroksegunkszolnok.hu weboldal indulásáról, aminek kapcsán már szó volt a megóvásra érdemes szolnoki épületek összegyűjtéséről és megjelöléséről is. Mi történt az elmúlt másfél évben?

– Dombi Gábor építész és műemlékvédelmi szakember annak idején önszorgalomból és az épített örökség iránti aggódása okán elkészítette négy szolnoki ház helyi védetté nyilvánításához szükséges dokumentumait. Ezek elég komoly anyagok, hiszen nemcsak az épület szerkezetét, de múltját, történetét, egykori lakóit is igyekszik összegyűjteni, hogy meggyőzze a városi főépítészt illetve az illetékes műemlékeseket, akiknek a jóváhagyása kell a vonatkozó önkormányzati rendelet módosításához, ami után egy-egy épület helyi védettséget kaphat. Akkor ez a kezdeményezés kicsit megrekedt, de aztán nagyon sokan csatlakoztak a honlap tartalmának az összeállításához, illetve a védettségre javasolt lista bővítéséhez is. Így végül Gábor javaslata is eljutott a képviselőtestület elé, ahol a négyből három ház esetében megtörtént a védettség kimondása. A negyedik épületet sajnos időközben elbontották.

– Ezek szerint a város pozitívan fogadta ezt a civil kezdeményezést?

– Oly annyira, hogy amikor másfél éve elindult a honlap illetve elkezdtük a védettségre javasolt házak listáját bővíteni és róluk elérhető információkat összegyűjteni, akkor Fejér Andor alpolgármester jelentkezett, és a kezdeményezés mellé állt. Ennek később egy olyan megbeszélés lett a következménye, aminek köszönhetően felkérhettük Pogány Gábor Benőt a helyi védettséget jelző táblák elkészítésére, illetve elindulhatott az önkormányzati rendelet módosításának a folyamat is.

– Az első tábla a napokban a helyére került, és hamarosan újabbak is kikerülnek. Megmentheti ez az arra érdemes szolnoki házakat a pusztulástól?

– Egy ilyen táblától és rendelettől még magára hagyható és akár le is bontható egy régi ház. Helyi szinten picit ahhoz hasonlítanám a helyi védettséget, mint amikor egy ház műemléki védelmet kap, amitől az még átalakítható, sőt adott esetben el is bontható, de mindez csak nagyon indokolt esetben, nagy körültekintően történhet. Ennek a kezdeményezésnek egyébként nem is az a célja, hogy szankcionáljon, vagy a tulajdonosokat akadályozza, hanem a megelőzés és a szemléletformálás. Talán segíthet abban is, hogy akinek egy ilyen védett épület van a birtokában, az műemléki igényességgel újítsa fel, vagy jobban gondolja át, mit tesz az ingatlanával.

– A tulajdonosok beleegyezése szükséges egy épület helyi védett státuszúvá tételéhez?

– A városvezetés egyértelművé tette, hogy csak a tulajdonosok egyetértése mellett adja meg ezt a védettséget. Éppen ezért most az a következő lépés, hogy a további védettségre javasolt épületekről összeállítunk egy kiállítást, illetve egy lakossági egyeztetést kezdeményezünk, hogy bárki elmondhassa róla a véleményét, esetleg bővítse a listát. Ezt követően kerülhetnek újabb házak az önkormányzat vonatkozó rendeletébe, illetve szerelhetünk táblát a homlokzatukra.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Még nincs megmentve!

A belvárosi nagytemplom toronysisakja még egyáltalán nem menekült meg. Az ezért (is) küzdő Dombi Gábor műemlékvédelmi szakértőt arról kérdeztük, hogy áll a sisak megmentésének ügye.

Cseh-Bereményi az óceánon túlra

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalairól, lemezeiről, kapcsolatáról és ezeken keresztül rólunk, magyarokról írt Amerikában megjelenő esszékötetet a 9 éve köztünk élő Diana Senechal.

Két Tarr a mennyezeten

A belvárosi nagytemplom szentélyének falai és mennyezete új festést kapott. A munkákat Tarr György díszítő-restaurátor és fia, Tarr Máté végezte. Utóbbival beszélgettünk.

„Része lett Szolnoknak”

A száz éve született, Szolnokhoz sok szálon kötődő Gácsi Mihályról tart előadást a Verseghy Könyvtárban Képiró Ágnes művészettörténész, akit a Munkácsy-díjas grafikusról kérdeztem.