2026.03.11. (szerda)

Ki kerül a vérpadra?

Ki kerül a vérpadra?

Dátum:

Miért kell megvárni, amíg Szolnokon is tragédia történik? Mi csak kiabálhatunk, az illetékesek meg befogják a fülüket? Nem tehetek mást, mint előre halált okozó gondatlan veszélyeztetéssel vádolom Szolnok város rendőrkapitányságát és a rendőrségre talán hatni tudó városházi illetékeseket.

Szombaton éjszaka, nem sokkal éjfél előtt értünk Szolnokra. A rékasi úti felüljáró után pirosat kaptunk, balról a Szántó körútról érkezőknek váltott zöldre a lámpa. A padlizsánlila, G-s rendszámú III-as Golf nagy hanggal fordult a Thökölyre, majd pillanatok alatt az Ady végénél lévő körforgalomnál világított a féklámpája. Mire nekünk zöldre váltott, már eltűnt. Persze lehet, kicsit elbambultam a Mátyás király út felől érkező, és a felüljáró felé kanyarodó szürke Bömbin, ami nemcsak nagy hanggal, de a farát kicsit meglebegtetve vette be a kanyart, és húzott fel a lejtőn. A padlizsánlila Golf a Baross utcai Gólya-körforgalomnál valahonnan mögénk került, az antikvárium előtt már mellettem volt, és még az Ostor utcánál sem jártunk, amikor ő már eltűnt az 1-es parkoló környékén. Miközben szemből egy fekete, német csoda érkezett, felhúzott ablakokon is átütő tuctuccal, nem csiga tempóban.

Mondhatnák: nem kell éjszaka Szolnok utcáin kujtorogni.

Talán nappal sem? Múlt péntek, délelőtt, viszonylag szűk belvárosi utca a Baross és a Templom út között harmincas tábálával. A szakadt ételfutár autó vezetőjének viszont fontosabb lehetett, hogy szállítmánya ne hűljön ki, vagy egy plusz fuvar még beleférjen a műszakba. Érzésre hetven-nyolcvannal tolta végig a szűk, egyirányú utcán. De nincs ezzel (sem) egyedül: reggelente a gyerekeiket iskolába taxizó, a gyerekeiket egyébként biztosan féltő anyukák és apukák próbálják hasonló tempóban behozni az elvesztegetett perceket. Mert, ha másoknak lehet, nekik miért nem? Egyébként is úgy tűnik, Szolnokon mindenki siet. A Szapáry sokaknak nappal is versenypálya.

Mondhatnák: az irigység, meg mit kell más dolgával foglalkozni, majd a rendőrség megoldja.

Múlt csütörtök, kora délután a 442-esen, a régi 4-esre vezető leágazásnál. Keresztben ott áll a fehér Skoda Octavia, kamerája a város felé néz, a közlekedők kisangyal jogkövetők. Aztán, ahogy elhagyjuk a felesleges szolgálati járművét, kettővel mögülem kivág egy kombi, és záróvonalakon átvágva porzik Szanda felé minimum duplázva az addigi szötymörgést. Magamban elképedek. Tíz perccel később, visszafelé, ugyanott meg nem hiszek a szememnek. A fehér Skoda előtt egy sötétszínű BMW, orral a 4-es felé. Átengedek egy gyalogost a zebrán, közben benézek a két autó közé. Egy egyenruhás és egy fiatalember guggol a két autó között. Vajon a természet szólította őket?

Mondhatnák: a francért kell nyitott szemmel járni, meg elhinni, amit a vaksi szememmel látok.

Nem szeretnék akkor nyafogni, zokogni, üvölteni, amikor már késő. És nem szeretnék érzelmes politikusi posztokat sem olvasni egy tragédia után. Azt meg pláne, hogy akkor kapjon észbe a városvezetés, amikor valaki értelmetlenül meghalt, hogy hát lehetne talán a belvárosban is sebességet mérni, a száguldozókat ellenőrizni, kontrolálni. Persze tudom: nincs pénz, ember, meg, még nem is látszik olyan nagynak a baj, és ebben az országban, városban amúgy is mindig, minden tökéletesen működik.

Mondhatnák: a francért kell hangulatot kelteni, meg nem igaz, hogy az illetékesek nem látják.

Szolnokon szabad a parkolás, nem számít, hogy veszélyes, mindenki csak egy pillanatra hagyja az út közepén, a járdán, a tilosban az autóját. Szolnokon nem érvényesek a sebességkorlátozások, lassan már minden este és nappal nálunk rendezik a paraszt Monte-Carlo nagydíjat. Szolnokon a rendőrök annyira elfoglaltak, hogy nem jut járőrautó, gyalogjárőr a belvárosba, mert a 442-esen, a Tószegi úton, a Debreceni úton, a gátőrháznál kell parkoltatni a készleteket.

Mondhatnák: nem ugyanott élünk.

Pedig de. Csak nehogy akkor ébredjünk rá, amikor már késő.

Mást nem tehetek, mint képletesen üvöltök, vadakat írok, hátha valamelyik illetékesnek elege lesz, és nem a „bárdot” küldi vérpadra. Én meg végre látom, „milyen óriás ő”!

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Elgurult álom?

Emlékeznek még az M8-as autópályának arra a nyomvonaltervére, ami valahol Szolnoknál kapcsolta volna az M4-hez, azaz új utat nyitott volna nekünk Nyugat felé? Sokszor eszembe jut.

Száguldás első vérig?

Szolnokon ne ismétlődjék meg a győri tragédia! Ezt azonban nem elég csak kívánni. Győr kapcsán kevés szó esik arról, mit mulasztott a rendőrség. Szolnokon még tehetne a megelőzésért.

Sikereik láttán

Ugyanaz a pohár lehet félig tele és félig üres is. Miként mindenki próbálja a legjobbat állítani magáról. De ugye senki nem tagadja, hogy néha elgondolkodik kijelentéseken és állításokon?

Sikereik ára

Ma már közhely, de számomra akkor is elfogadhatatlan, hogy egy választási kampányba minden (is) belefér. Tudom, lesz ez még ennél is rosszabb. Sok minden az én/a mi kontónkra megy.