2025.08.27. (szerda)

Szolnok 900 (22.): Emléklap és matrica

Szolnok 900 (22.): Emléklap és matrica

Dátum:

Lehet, hogy csak elmosódott a pecsét, mindenesetre a mellékelt emléklap bélyegződátuma, illetve az 1975-ös Ünnepi Könyvhét vidéki megnyitójáról korábban bemutatott díszboríték alapján úgy tűnik, a rendezvény idején folyamatosan lehetett elsőnapi pecséteket szerezni. A matricasor ráadás.

Szolnok első írásos említésének 900. évfordulójára – ezzel kicsit elkenve hazánk „felszabadulásának” 30. évfordulóját, illetve a negyedik ötéves tervet lezáró XI. pártkongresszus ünneplését – nemcsak addig hiányzó épületek átadásával és csak helyben érdekes programokkal készült a város, hanem valóban országos jelentőségű eseményekkel is. Ezek közül kiemelkedik az 1929 óta – 1957 kivételével évente – rendezett Ünnepi Könyvhét országos, vidéki megnyitója, amit 1975. május 31-én a szolnoki Damjanich múzeum udvarán tartottak. A mából nézve talán hihetetlennek tűnik, de a Verseghy Ferenc Könyvtár honlapján elérhető korabeli fotósorozat is bizonyítja, hogy a majdnem egy héten át zajló programok idején, a Kossuth téren több pavilonban is kínáltak könyveket.

A mellékelt, nagyjából A6-os – tehát kisméretű boríték – formátumú, narancssárga nyomatú emléklapra került bélyegző, illetve e sorozat 19. részében bemutatott francia borítékra és a benne lévő más grafikájú emléklapra tett pecsét alapján úgy tűnik, a szolnoki ünnepi könyvhét minden napján lehetett úgynevezett elsőnapi bélyegzést szerezni. Ennek a jelentőségét leginkább az értheti, aki legalább ifjú korában bélyeggyűjtő volt, és tudja, hogy a postatiszta ritkaságok mellett kiemelt értékkel bírtak a megjelenés napján, úgynevezett első napi bélyegzővel felülpecsételt bélyegek, blokkok, kisnyomtatványok. A Szolnok felirattal is ellátott narancssárga emléklapra és a szerintem véletlenszerűen kiválasztott bélyegre egy 1975. június 1-jei, a korábban bemutatott borítékra és beltartalmára viszont 1975. június 4-ei dátumú pecsét került. Szép lenne a feltételezésemet egy május 31-ei – a megnyitó napja – pecséttel, illetve további, júniusi nyomatokkal alátámasztani.

A magam részéről kicsit sajnálom, hogy a narancssárga emléklapra a Szolnok néven kívül nem nyomtattak más, helyi vonatkozású feliratot vagy mintát. Ugyanakkor ez alapján azt feltételezem, hogy ez a kisnyomtatvány nem a szolnoki szervezők tudtával készült, hiszen akkor a korábban bemutatott laphoz hasonlóan erre a lapra is kerül valamiféle utalás a 900 éves évfordulóra. Így, ha a 40 filléres bélyeget érintve nem került volna a lapra az „Ünnepi könyvhét – Szolnok, 1975. VI. 1.” körbélyegző, akkor semmi sem utal arra, hogy az esemény a szolnoki jubileumi programsorozat részeként valósult meg. Legalábbis egy kívülálló számára, mert azt hiszem, akkoriban minden szolnoki tudta, hogy a hivatalosan 1975. január 1. és augusztus 20. között zajló programsorozatnak az Ünnepi könyvhét országos, vidéki megnyitója kiemelkedő eseménye volt.

Sajnos egyelőre nincs rá bizonyítékom, de nem tartom kizártnak, hogy az ünnepi könyvhét szolnoki rendezvényein nemcsak a most és korábban bemutatott emléklapok bukkantak fel, hanem az itt látható „Szolnok város 900 éves, 1975” feliratú, aranyszínű alapon, kék nyomatos, aprócska matricák is. Amelyekből valószínűleg több tízezer darab készülhetett, hiszen csak egy A4-es ívre is ráférhetett belőle legalább 150-180. És ezeket aztán lehetett használni például papírcsomagolás lezárására, kisnyomtatványok díszítésére, vagy akár oklevelek, kitüntetések megjelölésére is. Milyen jó lenne erről is tudni, hogy fél évszázaddal ezelőtt ki, milyen áron, milyen mennyiségben és milyen gyártótól rendelte meg ezeknek a minimatricáknak a nyomását.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Egykori augusztusok: Tények és tervek

Bár sem a Szandai réten, sem az Alcsiszigeten nem épült lakótelep, 60, 50 és 40 évvel ezelőtt nemcsak tervek születtek, de máig fontos beruházások is lezárultak. Elkészült a Köjál székház, átadták a Kolozsvári-felüljárót kiváltó Barátság-felüljárót vagy éppen a Léna éttermet a Széchenyin.

Utcasoroló (104.): Nehezen visszakapott név

Majdnem negyedszázaddal a rendszerváltás után kapta vissza - nem az eredeti - nevét a szolnoki Kapisztrán János utca, holott erre már 1957-ben is volt törekvés. Az egykori állampárti kongresszusok helyszínének nevet adó Rózsa Ferenc elnevezés még ma is sok helyen olvasható.

Három szállodánk

Nemzeti, Tisza, Pelikán. Három korszak, három szálloda Szolnokon. Nemcsak az a közös bennük, hogy jelenleg egyik sem eredeti funkciója szerint működik, hanem az is, hogy a megnyitásuk és fénykoruk idején hotelen kívül, más, a város szempontjából fontos feladatot is elláttak.

A Hősök terének bővítése

(NYI) A több mint ötvenéves fotókat nézegetve döbbentem rá, hogy az SZTK előtti Hősök terét 1965-66-ban Kelet felé kibővítették. Illetve úgyis fogalmazhatok, hogy ekkor alakították ki a Budai Nagy Antal utca elejét. A cikkhez használt három fotó persze a korabeli technikáról és a divatról is mesél.