Lassan két hónapja takarítja a Tisza az árterét. Más szemetét hozza fentebbről, lerak belőle egy kicsit Szolnoknál, hogy aztán a mieinket is vigye tovább a lentebb élőknek. A civilizáció üzenete műanyag palackokban, végig a folyó mentén. Idén ezzel a szemétkoszorúval emlékezünk a cianidszennyezés 24. évfordulójára, mutatva, mennyit tanultunk abból a nagyobb bajból is.

Már sokszor leírtam, hogy nem értem, mit keresnek a több tonnás teherautók a Szapáry és a Templom utcákban. Szolnok legrégebbi épületeit miért kell lassan elpusztítani ezekkel a nagy dögökkel? Tudom, hogy kényelmes, sőt akár olcsóbb is erre átvágni a városon, de ez a sofőrön és a teherautó tulajdonosán kívül senkinek se jó. Szolnok és a szolnokiak azonban némán tűrik a kényelmes pusztítást.

A Balaton északi partján, Ábrahámhegyen - meg még néhány helyen - volt egykor a Szolnok Megyei Tanácsnak egy üdülője. Gondolom, sok gyerek, azt meg tudom, hogy sok idős otthonban élő nyugdíjas tölthetett itt néhány felejthetetlen napot. Hogy legutóbb mikor, gőzöm sincs. Idén viszont biztosan nem, hiszen jelenleg az üdülőben - amit lehet, hogy mára privatizáltak - a gaz az úr.

A segélyhívószám évek óta 112 Magyarországon (is)! Tehát tegyük fel először azt a kérdést, hogy hihetünk-e egy olyan cég reklámjának, amelyik tévedésen alapul. Illetve mélázzunk el azon is, hogy mi a teendő azzal a kéretlen reklámmal, amelyik még rongál és kárt is okoz. Szolnok belvárosát megszórták ezzel a matricával. Aminek az üzenete, hogy félrevezetéssel akarnak ügyfeleket szerezni, az ügyfeleknek kárt okozva. Lehet kezdeni a lekapargatást!