Volt egyszer egy kerékpárút. Talán az első Szolnokon. Szandára vitt a 442-es főút mellett. Ma is visz oda a gát tetején egy sóderrel foltozgatott maradék aszfaltcsík. Kellemes út.

Folytassuk a zavaros, szolnoki közlekedési táblák sorozatunkat! Amit az élet ír. Vajon lehet ennél zavarosabb táblakiegészítéseket elkövetni? És még csodálkozunk, hogy egyesek megszokásból vezetnek. Miért, a szolnoki táblák alapján jobb lenne? Figyelem! Mire is? A Sóház út lezárva - hirdeti a lelógó papírlap. Most ez komoly? A kocsiból is jól olvasható időpont tábla is? Ami máskor az úttisztításra és a parkolási órák használatára figyelmeztet, és gyalogos olvasásra szolgál. Dobogós megoldás! De tudjuk: a jó szándék is (...) van kikövezve.

Egyszerűen nem hiszem el! Nincs mentség és magyarázat. Mostantól vagy rettegünk az ilyesmit elkövető primitívektől, vagy felvesszük a harcot, és megmutatjuk, hogy legyőzhetetlenek vagyunk. A Tisza-part be van kamerázva. Az árvíz miatt nem sokan mentek le az utóbbi napokban a partra. A betűk alapján nem kezdők pusztítottak, tehát sokan ismerhetik őket a városban. Kíváncsian várom, mire jut a rendőrség. Vagy lesz-e valakinek annyi a pucájába, hogy feldobja őket. Büntetlenül nem maradhat.

Ausztriában így szokás. Vagy, akinek ilyen autója van, annak így kell, szabad, lehet. De hagyjuk meg annak a lehetőségét is, hogy a kiállított autókat parkoló autóknak nézte a Helyi Termékek Vására idején a sofőr. Persze az sem kizárt, hogy terméket hozott. Vasárnap délelőtt, amikor nem gond Szolnokon parkolni. Igaz, lehet is bárhogyan, mert rendőr nem járt arra. Nincs itt semmi látnivaló! A haza meg a parkolás osztrák rendszámmal is minden előtt.