2025.08.27. (szerda)

Hídverés (1.): Mikor?

Hídverés (1.): Mikor?

Dátum:

Szolnok közlekedése egy új közúti híd nélkül hamarosan fejre áll. Jelenleg úgy tűnik, a várost északról elkerülő körgyűrű részeként megépülő híd előbb készülhet el, mint a belvárosi átkelő. Ám így is 7-10 éves távlatokról beszélünk. Sorozatunk első részében a még nem létező M4-es híd eddigi történetét elevenítjük fel.

A nyolcvanas évek közepén előfordult, hogy a szolnoki vasútállomás és a Szandaszőlős közötti hét kilométert 2 óra alatt tettük meg autóval. A város egyszerűen elveszett a rajta áthaladó 4-es főút forgalmában. Aztán a Szent István-híd 1993. augusztus 20-i átadásával, és a 4-es elkerülő megépülésével, Szolnok fellélegezhetett. Nem sokáig. Mire a második Tisza-híd elkészült, a világ alaposan megváltozott. Az autók száma nagyjából megduplázódott, és egyre többen költöztek a város környéki településekre, ezzel növelve a naponta – autóval – ingázók számát.

m4_abony-fegyvernek_autopalya_400A harmadik közúti híd igénye alig öt évvel a Szent István-híd átadása után megfogalmazódott. Ezt nemcsak a szolnoki és vonzáskörzeti forgalom növekedése indokolta, hanem a 4-es főút zsúfoltsága és romló baleseti statisztikái is.

A 4-es által érintett három szomszédos megye még 1999-ben készíttette el az M4-es autópálya megvalósíthatósági tanulmányát, amely már egyértelmű nyomvonalakat is megjelölt. Részben ennek is köszönhetően indult meg a 4-es fejlesztése, amelynek révén, a legtöbb helyen elkészült – vagy készül – a településeket elkerülő szakaszok, illetve sok helyen 2×2 sávosra bővítették az utat.

Szolnokot ezekből a fejlesztésből leginkább az abonyi elkerülő, illetve a Szolnok-Törökszentmiklós szakasz bővítése érintette. De ebből még nem lett újabb híd a Tiszán. Igaz, Kóka János, akkori illetékes miniszter, egy képviselői kérdésre azt válaszolta, hogy Szolnoknál 2015-re készülhet el egy új híd.

Az évtized közepén ismét az önkormányzatok vették át a kezdeményezést az ügyben, és együttműködési megállapodást írtak alá a Graz-Nagyvárad tengely mentén építendő M8-M4 gyorsforgalmi út megvalósításáról. Két évvel később pedig a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat kezdeményezésére szervezett egyeztetésen, az érintett települések állást foglaltak, az addigra elkészült M4-es tanulmánytervéről, illetve előzetes vizsgálati dokumentációiról, amelyet az illetékes állami szervezetekhez is eljuttattak.

Némi reményt villantott fel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján 2007 szeptemberében megjelent 1000 milliárd forint út és közlekedésfejlesztésre című írás, amelyben a következők szerepelnek: „A 4-es útnak nagy szerepe van az ország keleti felének megközelíthetőségében, hiszen a régiót alkotó megyék átjárhatóságát a 4-es főút nyomvonala biztosítja. Ezért a kormány célja, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakban a 4-es főutat 2×2 sávosra bővítse Budapesttől a román határig és megerősítse a 4-es út különböző szakaszait. Ennek a bővítésnek első lépései indulnak most el, így a Szolnokot északról elkerülő M4 megépítése, valamint a tiszapüspöki híd tervezése, melyeknek kiemelt jelentősége van a városon áthaladó forgalom csökkentésében. Ezek mind közlekedésbiztonsági, mind pedig környezeti szempontból rendkívül fontosak Szolnok lakóinak.”

Nem sokkal később megjelent a kormány 91/2008. számú rendelete az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemel jelentőségűvé nyilvánításáról. Ezzel a kormány a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította az „M4-es Abony-Fegyvernek gyorsforgalmi út (M4 Szolnokot északról elkerülő út megépítése, Tiszapüspöki híd) építését” – idézet a rendeletből -, és megvalósításának gyorsításáról is rendelkezett.

Annak ellenére, hogy 2008 márciusára készen volt az M4-es gyorsforgalmi út Abony-Fegyvernek közötti 41 kilométeres szakaszának vizsgálati dokumentációja, az elmúlt két évben nem sok minden történt az ügyben. A megyei önkormányzat 2008-ban hiába próbálta felgyorsítani az út építését, egy 2009-es megbeszélésen az hangzott el, hogyha a végleges nyomvonaltervvel minden érintett egyetért, akkor is legkorábban 2017-ben hajthatunk át az északi körgyűrű részeként megépülő hídon.

 

(A következő részben a második belvárosi hídról lesz szó.)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Évtizedes februárok

Az 1962-es szolnoki Újságíróbál tombolájának főnyereménye egy szovjetunióbeli társasutazás volt. A Ki mit tud? városi döntőjén a Pop együttes bizonyult a legjobbnak 1972-ben. A Hungária 1982 februárjában dupla teltházas koncertet adott az MMIK-ban. Kalandozás régi Szolnok hírekben.

2010 – Laktanyák: romolj!

Szolnokon a nyolcvanas években nem lehetett úgy kimenni az utcára, hogy ne lássunk katonai járműveket, vagy ne találkozzunk egyenruhába öltözött katonákkal. Szolnok akkor valóban katonaváros volt, aminek már leginkább csak a romjai maradtak meg.

Más nevekre emlékszünk

Középiskolásoknak meséltem arról, milyen volt Szolnok ifjúkoromban, és rá kellett döbbennem, hogy számomra evidens, helyi kifejezéseket nem értenek. Mert nekik nem mond semmit, vagy nem ugyanazt jelenti például a pártház, a Vörös csillag vagy éppen a Tallinn. Negyedszázados szavakat magyarázok.

Szolnoki házak (47.): Bérház a válság évéből

Scheftsik-bazár, Angyalos ház, Horváth cukrászda, Utasellátó, Híd bisztró, Halászcsárda. Sok név illik a város legnagyobb, a második világháború előtt épült bérházára. Ott áll a Szabadság tér és a Kossuth út találkozásánál, hivatalosan a Damjanich út 1. szám alatt.