2026.04.12. (vasárnap)

Emléktábla értelmezés

Emléktábla értelmezés

Dátum:

Találtam a Kossuth téren egy 41 esztendős, érdekes emléktáblát. Úgy tűnik, négy évtized egy emléktábla életében is nagy idő, ugyanis ma már némi magyarázatra szorul a rajta olvasható szöveg. Tudomásom szerint a város egyetlen sajtótörténeti emlékhelyéről van szó, még akkor is, ha kicsit eljárt fölötte az idő.

szolnokmegyeimuosz_400A Kossuth tér 3. számú ház falán – a múzeum és a megyei könyvtár épületei között -, jóval szemmagasság fölött található a képen látható emléktábla. Szövege arról tudósít, hogy „Innen indult útjára az első Szolnok megyei kommunista napilap a Szolnoki Munkás 1919. március 16-án. Megemlékezésül az 50. évfordulón a MÚOSZ Szolnok Megyei Csoportja?. Menjük végig ezen a rövid szövegen.

Az „innen indult? kitétel minden bizonnyal arra akart vonatkozni, hogy a mai Kossuth téri ház helyén egykor álló épületben működhetett a Szolnoki Munkás című napilap szerkesztősége. Az a ház ugyanis, amelynek a falán ez a tábla ma látható, csak valamikor a hatvanas évek végén épült fel, tehát a helyhatározó biztos, hogy nem a mai épületre vonatkozik. Az ?innen indult? kifejezés is érdekes, mert az nem derül ki belőle, hogy abban régi házban pattant ki valakinek a fejéből a lapalapítás ötlete, ott működött valami kiadóhivatal, amelyik elindította a Szolnoki Munkást, esetleg tényleg ott székelt a szerkesztőség, netán a nyomda is.

Az azonban bizonyos, hogy az „első Szolnok megyei? kifejezés csak 1969-ben volt helyénvaló, hiszen azt a megyét, amelyhez Szolnok 1919. március 16-án tartozott, nem így hívták. Az azonban ma már egy fontos történelmi tény, hogy az egykori Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyét 1950 és 1990 között Szolnok Megyének nevezték.

A „kommunista napilap? kitételt is némi fenntartással kell kezelnünk, egyrészt az indulás dátuma, másrészt a lapról elérhető információk alapján. Nem tartom valószínűnek, hogy öt nappal a fővárosi kommunista hatalomátvétel előtt Szolnokon már kommunista napilapot indítottak volna. A szociáldemokrata vonal valószínűbbnek tűnik, amit a több szakdolgozatban fellelhető kitétel is igazolni látszik, miszerint a Szolnoki Munkás csak sokadik száma után lett egyértelműen a tanácsköztársaság híve.

Érdemes pár szót szólni a táblát állító szervezetről is. A MÚOSZ a Magyar Újságírók Országos Szövetségének rövidítése. Azé a szervezeté, amelyet 1896-ban Mikszáth Kálmán alapított, és amely a rendszerváltás előtt a zsurnaliszták kizárólagos egyesülete volt. Aki 1989 előtt Magyarországon hivatásszerűen újságot akart írni, az tagja volt ennek a szervezetnek, és nagy valószínűséggel szakmai képesítését is a MÚOSZ iskolájában szerezte. A szervezet monopóliuma 1990-ban megszűnt, majd szép lassan megyei csoportjai is elhaltak, így ma már az a szervezet is csak emlék, amelyik 1969. március 16-án úgy gondolta, hogy érdemes ezt a táblát felavatni.

Valószínűsíthető, hogy az emléktábla elhelyezése szorosan összefüggött a Tanácsköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulójával, illetve a köré szervezett ünnepségekkel. Mert, amint az idősebbek még emlékezhetnek: annak idején a magyar szocializmus gyökereit szívesen keresték a világ második szovjet rendszerében.

Mindezekkel együtt tény, hogy ma Szolnokon ez az egy olyan emléktábla, amelyik a helyi sajtó múltjának állít emléket. Annak ellenére, hogy a legalább 150 évnyi történelemben vannak érdekesebb fejezetek is. A szobrokat, emlékműveket és emléktáblákat azonban nem cserélgetni kell, hanem idővel magyarázni, hiszen az sem kevésbé érdekes, hogy mikor, miként tekintettek a múltra, és éppen milyen módon állítottak emléket egyes eseményeknek.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Amiről egy ’73-as naptár mesél

Kordokumentum. Abból az időből, amikor még érdemes volt a tévéket megjavíttatni. Helytörténeti forrás, hiszen arról is árulkodik, hogy 1973-ra már négy ABC-je volt a helyi ÁFÉSZ-nek.

Tényleg az utolsó fahíd

Tévedtem. Szolnoknál nem 1909. március 15-én ívelt át utoljára fa közúti híd a Tiszán, hanem 1945 nyarától talán 1946 első feléig. A „szép Tisza-híd” romeltakarítási fotói igazolják ezt.

Az első felgördülésig

A megyeszékhellyé lett Szolokon még nem állt emeletes városháza, de már volt a helyi színügyet gyámolító egylet. Aztán jöttek a Scheftsikek és Fodor Dániel, meg 33 év vágyakozás.

Színes februárok

Évtizedekkel ezelőtt korizni lehetett a csónakázó tavon, jeget vermeltek a Tiszáról és Szolnok volt az ország leghidegebb pontja. Miközben tervek és építkezések is színesítették a híreket.