2025.08.27. (szerda)

Csupa csoda

Csupa csoda

Dátum:

A férfiakkal csak a baj van. Akár erről is szólhat a Szín-Mű-Helyben látható Csupa balláb című vígjáték. Meg arról is, hogy Szolnokon van tíz színész, akik ismét valami szerethetőt produkálnak esténként.

csupabal5_400Vásári Mónika, aki tavaly még a soproni teátrum vezető színésze volt, és sokszor látható a Fővárosi Operettszínházban is, ideális Mavis Richard Harris darabjában. Alakja és mozgása alapján fenntartás nélkül elhiszem, hogy egykor sikeres primadonnaként tánciskolát nyitott egy külvárosában. Egy olyan tánciskolát, ahol a hétköznapok elől menekülő kisemberek esténként szteppelni tanulhatnak. És akinek éppúgy nincs rendben az élete – mert egy ingyenélő pasi szipolyozza -, mint a többieknek.

A zongoránál minden este ott ül segítője, akit az a Szabó Éva alakít, akibe szerintem egy korosztály volt szerelmes a hetvenes években az Utánam srácok Lada Icujaként, vagy az Angi Vera kikapós Muskát Marijaként. A sértődékeny, magányos hölgy nem túl hálás figurájából igazi aggódó pótmamát formál a színésznő Szolnokon.

Huszárik Kata Verája a legjobban felépített figura. Talán azért, mert megjelenése, kérdezősködése és tudálékossága dob követ a társaság állóvizébe. Szerepe szerint kibírhatatlan és buta, a többiek legszívesebben megölnék a látszólag rendezett életű nőt. Akiről persze kiderül, hogy a párja miatt neki sem könnyű. A Csupa balláb egyik legmegrázóbb jelenete, amikor erre fény derül, és egy szempillantás alatt az utálatos nő a csapat részévé válik.

Gombos Judit huszonöt éve játssza a karakterszerepeket Szolnokon. Nem is érdemtelenül osztották rá Maxine alakját. Akár alpári ripacsot is formálhatott volna, ám nem megy le kutyába egy kis potya sikerért, hanem igazi, külvárosi, nagyszájú, valahogy felszínen maradni akaró karaktert formál. Mindezt zseniálisan jelleméhez illő jelmezekben.

Jankovics Anna, aki tavaly már könnyeket csalt a Szépségszalon nézői szemében, most sem okoz csalódást Sylviaként. Az önmaga alakjával elégedetlen fiatal lányt olyan szerethetően játssza el, hogy az ember tényleg elhiszi: nem a külső, a belső a fontos.

Császár Gyöngyinek ez alkalommal – a tavalyi két szobaszínházi szerephez képest – kicsit halványabb lehetőség jut. Nem tudom, hogy az eredeti darabban is gyengébb-e az afroamerikai hölgy karaktere, vagy csak Szolnokon húztak többet a szerepéből az időhiány miatt.

Viszont van ebben a darabban egy fiatal női szerep, amit Szolnokon Stelly Zsófia alakít kitűnően. Meg mondom őszintén, a darab után rákerestem az interneten, mert tudni akartam, hogy honnan pottyant ide ez a kora miatt pályakezdőnek tűnő színésznő. Aztán rá kellett jönnöm, hogy tavaly már láttam a székesfehérváriak Cseresznyéskertjében, és életrajza alapján messze nem nevezhető kezdőnek. Ha nemcsak erre a szerepre szerződött Szolnokra, akkor szerezhet még nekünk néhány kellemes estét. Két kiborulós jelenete van a Csupa ballábban, mindkettőre érdemes figyelni. Ahogy azokra a pillanatokra is, amikor a magányosan táncoló Mavist figyeli szótlanul a tükör mögül.

csupabal3_400Román Judit – aki emlékeim szerint évekkel ezelőtt játszott már Szolnokon – önmagát kereső Andyja kitűnő partner Mészáros István Geoffrey-jához. A különös szerelmespár, akik képtelenek kimondani, hogy mit éreznek, akik képtelenek megváltoztatni életüket. Román Judit mást akaró, de a változástól megrémülő Andyja olyan hús vár figura, hogy akár a nézőtérről is lesétálhatott volna.

Mészáros István Geoffrey-ja pedig – minden elfogódottságomat elismerve – maga a tökéj. A Huszárik Katával folytatott kávézós beszélgetés, a Román Judittal megoldott lopott pillanatok, a suta mozgások és magyarázatok egészen fantasztikusak. Azt hiszem, az ilyesmire szokták mondani, hogy ha nem itt élnénk, már rég sztárt csináltak volna belőle, és alakjára évtizedekig futó sorozatot építettek volna.

Hogy ez még csak kilenc?

Nem, nem. Tíz. Mert mind a kilenc figurában ott a rendező, Radó Denise, aki nemcsak zseniálisan választott ismét darabot, de biztos kézzel vezette színészeit abba az irányba, hogy a lehető legjobbat hozzák ki magukból és a szövegkönyvből.

Aki nem hiszi, nézzen utána!

(A fotók a Szigligeti Színház honlapjáról származnak.)

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Pogácsásék itt élnek

Két dolgot egészen biztosan tudok. Egy: Fehér Bélát olvasni kell. Kettő: A rendszerváltás regénye még nem született meg - lehet, nem is fog -, viszont a rendszerváltás környékének Magyarországát megmutató könyvek sorába el kell helyezni az Alszik a doki Betlehemben című kötetet.

Elment, tehát volt

Hogy a témáról ez csak az első játékfilm volt, abban ne csak biztosak legyünk, de reménykedjünk is benne. Mert akkor majd elmondhatjuk: létezik magyar filmgyártás, amelyik valódi társadalmi kérdésekre keres választ. Most be kell érnünk az Elment az öszöddel. Hibája és erénye számtalan.

Évtized röviden

A kötelező olvasmányokkal küzdők kedvenc könyve volt egykor a 77 híres dráma, a 44 híres eposz és a hasonló zanzák. Nem kellett végigbogarászni több száz oldalt egyetlen sztoriért, mert ugyanekkora terjedelmen több tucat történetet is megismerhettünk. Az Acél-sodrony is ilyen.

Eső-nevükön nevezve

Vendégposzt: Először csak én sürgettem magamat, aztán a szerkesztők sürgettek. Én meg azt gondoltam, sürgessetek csak nyugodtan, olyan gyilkos lelkiismeret-furdalást úgysem tudtok kelteni, mint amilyent én keltek magamnak. Az őszi Esőről S. Tóth Anikó írt.