2025.08.27. (szerda)

Összeáll a kép

Összeáll a kép

Dátum:

Az Album rovat "Jó döntés volt?" című cikkére reagálva küldte el Kádár Zoltán ezt a fotót, amely a Zagyva és a Tisza torkolatát ábrázolja. És, amelyikről kiderül, hogy az általam parasztháznak vélt épület valószínűleg egy fatelep.

Az Album rovat „Jó döntés volt?” című cikkére reagálva küldte el Kádár Zoltán ezt a fotót, amely a Zagyva és a Tisza torkolatát ábrázolja. És, amelyikről kiderül, hogy az általam parasztháznak vélt épület valószínűleg egy fatelep.

„Sokáig tartott, mire megbizonyosodtam róla, hogy ez a kép tényleg Szolnokot ábrázolja” – írta levelében Kádár Zoltán. Majd hozzátette: a hatalmas tűzfal fölött kilógó templomtorony, illetve az ugyancsak a blogSzolnok Album rovatában közölt „Ültess fát!” című cikkhez kapcsolódó kép győzte meg a helyszínről. „Ezen a képen is látszik, hogy a tűzfal ugyanaz, valamint tőlük jobbra, a gyárkémény is ugyanott van. Ezeken kívül pedig a nagyfeszültségű távvezeték is ugyanazon a helyen látható, ahol ma is áll” – tette hozzá olvasónk.

Már csak azt lenne jó tudni, hogy mikor készülhetett ez a felvétel. Az bizonyos, hogy a fotós valahol a belvárosi Tisza-híd jobb oldali lábánál, a torkolat előtt állt, talán egy csónak kikötésre alkalmas mólón. A kép bal oldalán egy fakerítés látható, tehát a fotót még azelőtt készíthette valaki, hogy a torkolatban ma is álló evezősház elkészült volna. Sajnos a Zagyva-híd nem látszik a képen, viszont a Fatelep háza előtt mintha két villanyoszlop magasodna. Szerintem ezek már azok a villanypóznák, amelyek a „Falu és város” című cikkhez tartozó fotón láthatóak.

A képnek a múlt század harmincas évei után és a hatvanas évek közepe előtt kellett készülnie. A nagy tűzfal, ami előtt a fatelep felirat is látható, a Pénzügyőr laktanyához tartozik, amit valamikor a harmincas években adhattak át. Viszont a kép középpontjában látható fatelep maximum a hatvanas évek közepéig állhatott, akkor ugyanis elkezdték építeni a torkolat képét ma meghatározó, úgynevezett kőolajos házakat, éppen e falusias házak helyére.

Mivel a pénzügyőr laktanya túloldalán még nem áll a ma ott lévő sztálinbarokk lakóház, talán szűkíthetjük a kép keletkezési idejét jó 10-15 évvel, azaz az ötvenes évek közepe előtt kellett készülnie. Jó volna tudni, hogy a nagyfeszültségű vezeték mikor készülhetett el, illetve mihez tartozott a kép jobb oldalán, a háttérben látható kémény, ami nagyjából a mai vízművek terültén állhatott.

Mert ezek révén meg lehetne határozni a kép keletkezésének idejét. Ami persze nem adna magyarázatot arra, bő hat-hét évtizeddel ezelőtt miért tartotta valaki fontosnak, hogy megörökítse ezt a nem túl szép fatelepet. A telep tulajdonosa volt műkedvelő fotós? Esetleg akkor készült a kép, amikor már megpecsételődött a telep sorsa? Rejtély.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Plusz emelet

Erre a bíróság épületét ábrázoló képeslapra ránézve, ma már én is tudom, hogy a felvétel nem készülhetett 1924 előtt. Azon viszont mindig csodálkozni fogok, hogy közel kilencven éve miként tudták a tetőt ilyen pontosan megemelni.

Ültess fát!

Több mint nyolcvan éve valakik elültették azokat a fákat, amelyek alatt ma olyan jó sétálni és üldögélni a Verseghy parkban. Gondolunk néha rájuk?

Az első felújítás után

A Szabadság tér 2. szám alatt álló lakóházáról a húszas évek végén készülhetett ez a felvétel, amely Faragó Sándor papíráruházának kiadásában maradt ránk képeslapon. Azaz a fotózáskor alig húszéves ház már túl volt az első jelentős felújításán, amit az elhelyezkedésének köszönhetett.

A szolnoki Gorove úton 1929-ben

A szolnoki Gorove - ma Kossuth Lajos - útra 1929 kora tavaszán kiért a piac a város főteréről. A Népbank tetején álló Hermész-szobor elégedetten tekinthetett le a zsúfolt főutcán hömpölygő tömegre, a szódás lovaskocsijára, a szénás szekérre, az épülő Nerfeld- palotára és Madas-házra.