2025.08.27. (szerda)

Munka a korzón

Munka a korzón

Dátum:

A huszadik század első évtizedének valamelyik napján komoly útkarbantartási munkák zajlottak Szolnok korzóján. A serénykedést valaki megörökítette, hogy aztán egy 1911-ben postára adott képeslap halhatatlanná tegye.

A huszadik század első évtizedének valamelyik napján komoly útkarbantartási munkák zajlottak Szolnok korzóján. A serénykedést valaki megörökítette, hogy aztán egy 1911-ben postára adott képeslap halhatatlanná tegye.

A Szapáry utca torkolatában, a Kereskedelmi Bank épületének második emeletén állunk. Abban a házban, aminek a helyén ma a Baross és a Szapáry utcák lámpás kereszteződése van, és amit legalább öt évtizeddel ezelőtt bontottak el. Mindenesetre a huszadik század elején még ott vagyunk, minden bizonnyal Szigethy Henrik fotós áll mellettünk, aki masinájával éppen megörökíti a város kikupálódó korzóját. Hogy miért tartotta fontosnak lefotózni ezt az utcát éppen olyankor, amikor több helyen is javítják, nem tudom. Talán a fényviszonyok, vagy a különösen kellemes nyári nap ösztönözte a mestert, hogy méretes masináját az ablakhoz vigye.

Ha kinézünk az ablakon, jobb kéz felől a második ház a Kádár cukrászda régi épülete, tetején a felirattal. Leginkább ez árulja el, hogy a XX. század első évtizedében vagyunk, hiszen a híres szolnoki cukrász 1910-re építtette fel a máig álló édességpalotáját. Tovább menve a Szapáry utca jobb oldalán, láthatjuk az Ipartestület épületét, majd a XIX. század végén felhúzott Nemzeti Szállót, és már ott van a mai Sütő köz sarkán álló fagerendás ház is. A távolban pedig az 1899-ben átadott Zsinagóga rajzolódik ki, ami pedig azt bizonygatja, hogy a képet csak a XX. században készíthették.

A pontosan mikor kérdésre egy másik, néhány évvel korábban feladott képeslap adhat magyarázatot. Azt a Szapáry utca közepén állva, nagyjából a mai Szapáry pékség elől, a Bank épülete felé nézve fotózták, és már 1905-ben postára adták. A Szapáry utcai fák méretéből következtethetünk arra, hogy a most bemutatott anzikszhoz felhasznált kép csak 1905 után készülhetett.

Szóval képzeletben ott állunk a Szapáry utcával szemben, alattunk lovaskocsik zörögnek, az utat javító munkások hangja is felhallatszik. A cukrászda előtt mind a két oldalon dolgoznak, de lentebb, a Sütő köznél is serénykednek. Közben pedig a korzó éli a mindennapi életét. A Nemzeti Szálló előtt konflis álldogál, miközben urak és cselédek sétálgatnak a portálok előtt.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Az egyik legrégebbi lapom

Bár elsőre akár úgy is tűnhet, mintha e fotó készítésekor még nem állt volna a Megyeházával szemben a bíróság épülete, biztosak lehetünk abban, hogy a Fuchs Lipót és fiai gondozásában Szolnokon megjelent anziksz 1896 és 1899 között készült, azaz csak nem látszik a törvényház.

Holdvilág a Szapáryn

Roth Dezső - akinek nagyon sok szolnoki képeslapot köszönhetünk az előző századfordulóról - romantikus alkat lehetett. Legalábbis, ha ezt az 1905 előtt készült és festett képeslapját vesszük alapul, amin Holdvilágnál gyerekek ácsorognak Szolnok későbbi korzóján, ráadásul a házak ablakaiból lámpafény világlik.

A Tiszaparti sétány helye

A szolnoki Róth Dezső kiadásában megjelent fekete-fehér képeslaphoz használt felvételt még a Tiszán "átívelő" utolsó fahídról készítették valamikor az 1900-as évek elején. Legnagyobb értéke, hogy megmutatja, milyen volt a Tisza-part mielőtt elérte volna a "városiasodás".

Az átadás után nem sokkal

Nyilvánvaló, hogy ez a felvétel nem készülhetett 1975 nyara előtt. Ám, ha jobban megnézzük Csobaji Előd munkáját, akkor azt is kijelenthetjük, 1976 után sem dolgozhatott a fotós. A szolnoki Jubileum tér épületei ugyanis nem készültek el a város első említésének 900. évfordulójára.