2025.08.27. (szerda)

A festmény párja

A festmény párja

Dátum:

Ez a fotó biztos, hogy 1970 után, de 1974 előtt készült, és az is valószínű, hogy készítője a Várkonyi téri 18 emeletes valamelyik magasan lévő erkélyéről exponált. A fotós ezzel megörökítette a Móra Ferenc úti lakótelep születését, és a régi Szolnok egy darabjának elmúlását.

Ez a fotó biztos, hogy 1970 után, de 1974 előtt készült, és az is valószínű, hogy készítője a Várkonyi téri 18 emeletes valamelyik magasan lévő erkélyéről exponált. A fotós ezzel megörökítette a Móra Ferenc úti lakótelep születését, és a régi Szolnok egy darabjának elmúlását.

A mellékelt fotót a Fiumei úti iskola pincelejárójában talált, és a Lakótelepi festmény című cikkben közzétett kép apropóján küldte egy olvasónk. Jelezte, hogy a kép nem saját készítésű, hanem a világhálón bogarászva találta, és szerinte sokban hasonlít az említett iskolai festményre, bár – mint írja – azon sem csodálkozna, ha kiderülne, nem is szolnoki a kép.

Első ránézésre valóban lehetne akár debreceni vagy győri is, hiszen azokban a városokban is épültek hasonló típustervek alapján panelházak. Bevallom, néhány percig kellett is bogarászni a képet, hogy biztos támpontokat lehessen találni rajta – főleg, hogy elsősorban a háttere elég életlen -, de végül sikerült. A kép tetején, a bal felső sarokban ott az első azonosítási pont, a torkolatban álló két „olajos” toronyház, amelyektől balra a bérházak is kivehetők. Ha ezektől jobbra indulunk, akkor mintha a Szabadság téri sarokház tornya tűnne fel, a jobb sarokban pedig a Tisza-híd ligeti hídfője. Igaz, a ma éppen düledező, egykor viszont híres Aranylakat vendéglő még nem áll.

A másik fontos támpont lehet a jobb alsó sarokban álló épület, ami szerintem egyértelműen az 1967. szeptember elsején felavatott ma Fiumei, akkor Ságvári úti általános iskola aulás szárnya. Mivel azonban a Várkonyi téri 18 emeletest csak 1970-ben adták át, és a mellékelt fotó dőléséből arra következtethetünk, hogy nem profi készítette, csak ezt az időpontot követően lehetett bárkinek is lehetősége amatőr fotót készíteni a házból. Azt pedig, hogy 1975 előtti a kép, a Szövetség ABC épületének hiánya magyarázza, hiszen azt a környékbeli termelőszövetkezetek Szolnok 900 éves jubileumára építették. Megkockáztatjuk azt is, ahhoz, hogy 1975. április 4-ére álljon a bolt, legalább egy évvel korábban már dolgozni kellett a területen – a fotó jobb szélén, a tízemeletes előtt -, tehát a záró dátum akár 1974 lehet.

Nemcsak a Szövetség nincs még ott a képen, de a Domust sem látni, ahogy az Ady Endre út piactól a Tabánig vezető szakasza sincs még kiépítve. Ennek megfelelően az Ady másik oldalán lévő, hasonló tízemeleteseknek nemhogy az alapozása nem kezdődött még el, de a helyükön lévő kertes házakat sem bontották le. És persze még nyoma sincs az óvodának, illetve a főiskola épületének, viszont az orvosi rendelő földszintjének falai már állnak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Gettler bank a főtéren

A szolnoki Magyar utca és Kossuth tér torkolatánál járunk valamikor 1907 és 1910 között. A fő- és a mellékutca már macskaköves, járda és villanyvilágítás is van, sőt friss facsemetéket is ültetett már a város. Épp oly hirtelen készülhetett ez a kép, mint ahogy Szolnokról Kabára küldték.

És az éberség?

Sok kézen át kellett mennie 1948-ban ennek a háború előtt készült szolnoki képeslapnak, de úgy tűnik, senkit nem zavart, hogy akkor már lassan négy éve nem így nézett ki a mai Táncsics út vége. Avagy senki nem volt elég éber, és futni engedte a Trianonra is emlékeztető lapot.

Szolnoki csendőrlaktanya?

A fényes fotópapír, illetve a nagyítás és a sokszorosítás minősége is egyedivé teszi ezt az 1932-ben postára adott szolnoki képeslapot. Aminek csak egyik különlegessége, hogy német nyelven küldték egy soproni címre. A jobb szélén látható ház, a Tisza szálló fekete tornya és a folyón átevező hajós több figyelmet érdemel.

Dilettáns képeslap

E képeslap megjelentetéséhez minimum két dilettáns ember kellett a hetvenes évek második felében. A fotós, aki jónak gondolta azt a felvételt, aminek leghangsúlyosabb eleme egy pucér fenék, illetve minden egészalakos figura a nézőnek háttal van. Továbbá a szerkesztő, aki a képet elfogadta, és a hátuljára még a ?Felszabadulási emlékmű? feliratot is kitette.