2026.04.28. (kedd)

Két férfi a Zagyva-gáton

Két férfi a Zagyva-gáton

Dátum:

Két férfi sétál a Zagyva-gáton, a Tabán mögött, valamikor a hatvanas évek végén. Ha akarom, akkor ebből a fotóból egy falusi és egy városi képet is tudok vágni. Illetve mellé tehetek egy pár hónappal későbbi fotót is, amikor már gépek túrták az árteret.

Ez a fotó is Rita nevű kedves olvasóm gyűjteményéből származik, születési dátumot azonban ehhez nem mellékelt.

Az egészen biztos, hogy Szolnokon készült a kép, hiszen a folyó túlpartján lévő emeletes házak, illetve a jobb szélen látható ferde tető és kémény egyértelműen azonosítja a helyszínt. A fotós nagyjából a mai Tabán Szabadság tér felé eső végénél állhatott, amikor megörökítette a pár nappal korábban még megáradt folyó két partját. Hogy ezt miért tette, nem tudjuk. Mindenesetre olyan állapotban hagyta ránk a várost, ami alig néhány évvel később teljesen eltűnt.

Biztosak lehetünk abban, hogy a kép 1967 után készült. Már csak azért is, mert az imént említett ferde tető és kémény a MÁV kórház végében található. Azt pedig 1967 júniusában, a vasutas napon adták át. Talán nem tévedünk nagyot, ha az időbeli korlátok felállításánál azt mondjuk, 1970 után már nem készülhetett a kép, hiszen a gyaloghidat sem látjuk rajta. Ha pedig mellékelem Rita másik Zagyva-partot ábrázoló képét, és elfogadjuk az ahhoz megadott dátumot, akkor azt kell mondanunk, hogy a két, gáton sétáló férfit ábrázoló fotó 1967 és 1969 között készült.

E második kép egyébként egészen döbbenetes. Ezt nagyjából a torkolathoz közelebb eső Zagyva-hídtól készíthette a fotós, aki minden bizonnyal a gátépítési munkákat akarta megörökíteni. Ha jól látom, Sztalinyec típusú lánctalpas traktorok egyengetik, a Művész-telep felöli gátoldalt, egy gép pedig éppen átkel az ideiglenes „hídon”. Jó lenne tudni, hogy ez a nagy gátépítés csak a tervszerű árvízvédelem része volt, vagy ekkor már sejteni lehetett, hogy a Zagyva jobb partján hamarosan komoly építkezések indulnak.

De térjünk vissza egy pillanatra az első képhez. Ha megfelelő módon vágok ki belőle részeket, akkor létrehozhatok egy falusias és egy városias képet. Az előbbi, első ránézésre szinte bármelyik alföldi falu szélén készülhetett volna. Az utóbbiról pedig csak az avatott, szolnoki szemek tudnák megmondani, melyik várost is ábrázolják. A jellegtelen kockaházak ugyanis másnak kevés támpontot adnának. Mondjuk, ezért is érdekesebb a tabáni rész, hiszen az a rengeteg fa árnyékában megbújó, a művésztelep lakói által annyira kedvelt, falusias Szolnokot ábrázolja. A képnek ezt a részét nézegetve, nagyjából felidézhetjük, milyen lehetett az egykori Tabán.

És, ha már a fantáziánknál tartunk. Mit csinálhat az a két férfi ott a gáton. Lehetnek a művésztelep lakói, akik egy kis délutáni sétára indultak, hogy témát keressenek. Az sem kizárt, hogy két mérnököt látunk, akik a hamarosan kezdődő építkezés helyszínét járják be. De azon se lepődnénk meg, ha a két úr azért vonult volna el ide a város zajától, mert nem akarták, hogy a beszélgetésüket valaki meghallja. Legyen bármi is a megoldás, azt biztos nem vették észre, hogy ezen a lassan fél évszázados fotón örökre ott maradtak.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Átnézünk a híd alatt

Weinstock Ernő 1928 és 1932 között készült fotóján látszik igazán, milyen szép volt Szolnok első vasbeton közúti hídja, amely alatt átnézve a Tisza-part akkori fejlődése is felsejlik.

Az Adyn 4 évvel korábban

Nem kétséges, hogy ez a fotó Szolnokon készült, miként abban is biztosak lehetünk, hogy nem 1978-ban, ahogy a nagyszerű Fortepan jelzi, hanem inkább 1974 nyarán. Egyszerű indokolni.

Sok kérdés még megoldatlan

Milyen célt szolgált ez a képeslap méretű kartonkép? A szolnoki Szabadság térről 1911 előtt készülhetett ilyen fotó? Gyömörey Félix házát akkor és azok építették, ahogy ma gondoljuk?

Szolnoki konflis, 1966

Abban nem vagyok biztos, hogy Szolnok utolsó konflisa látható ezen a képen, az azonban bizonyos, hogy a fogat a vasútállomástól a centrum felé indult az akkori Beloiannisz utca végén.