2026.06.11. (csütörtök)

A megyei tervező helye

A megyei tervező helye

Dátum:

Néhány héttel ezelőtt, egy régi fotó okán háborogtam a Kossuth és a Kellner utcák sarkán álló tervezővállalati irodaháza miatt. Az itt látható, egyik olvasómtól kapott kép azonban azt is megmutatja, mi volt a mai emeletes épület helyén fél évszázada. Vitathatatlan, hogy valamit kellett kezdeni ezzel a résszel.

Rita nevű kedves olvasómtól kapott kép értéke számomra elsősorban az, hogy megmutatja, milyen is volt a Kossuth Lajos és a Kellner Gyula – akkor F. Bede László – utcák találkozása, mielőtt a megyei tervező vállalat úgy döntött, ide építi fel a korra jellemző székházát. Mint láthatjuk három, a korabeli városképbe se nagyon illő ház állt azon a telken – vagy telkeken -, amelyen ma az egykori tervezők épülete áll. A sarkon egy földszintes lakóház, majd két, nem túl impozáns boltépület következik, mielőtt tekintetünk a kaszinóig ér. Ha valaki esetleg tudja, hogy abban a két pici, utcai portálos épületben milyen üzletek működtek nagyjából a hatvanas évek első felében, kérem, árulja el.

Ami másodikra szembeötlik ezen a feltételezhetően családi album számára készült képen, az a kaszinó épületének lavór kék színe. Azt sajnos nem tudom, ez a XIX. század végén elkészült ház eredetileg milyen színű lehetett, de nehezen tudom elképzelni, hogy pont ilyen. Persze lehet, hogy csak a Technika Házának – ma ugye ez a neve – jelenlegi színe miatt furcsa ez a kékség, bár a megyeházának egykori kopottas okkere sem túl szívderítő. Ha poénkodni szeretnék, azt mondanám: biztos a korabeli funkciója miatt festhették kékre. Mert ugye sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor itt működött a Tisza Antal Úttörőház, ahol a kék nyakkendős kisdobosok is szívesen megfordultak. A fotó készítésének pillanatában már bő egy évtizede.

Természetesen további érdekességei is vannak ennek a fotónak. Nézzék csak meg a jobb szélén, milyen üzlet felirata látható! Állami fodrászat. Igen ott, ahol ma – és három évtizeddel ezelőtt is egészen biztosan – a Hatvanas ABC eladótere található. Lehet, hogy az egykori üzlet jóval kisebb volt, mint amilyennek ma ismerjük? Érdekelne, mikor szerezte meg a város elsőszámú élelmiszerüzlete a cukorgyári bérház alatti helyiségek mellett a szomszédos, bő negyven évvel idősebb ház alsó szintjét is. Ha valaki tudja, árulja el!

A szemlélődés természetesen ezzel sem érhet véget. Az utcabútorok, a táblák és a forgalom is megér egy-egy mondatot. A fák köré húzott hirdetőoszlopokból itt-ott még ma is találunk a városban, nagyjából hasonló állapotban. A szörnyű műkő virágtartók sem tűntek el fél évszázad alatt. Viszont a Kádár-korra oly jellemző utcai szemétgyűjtőknek ez a fajtája szinte teljesen kiveszett. Holott csak ezen a képen 40-50 méternyi utcaszakaszon három is található belőle. Több mint autóból az akkor még csak két sávra osztott 4-es főúton. A megyeháza előtt egy fehér púpos Warszava várakozik, bal szélen pedig egy bordó Skoda Octavia közeleg. Igaz, ha jobban megnézzük, néhány pillanat múlva akár egy busz is feltűnhetett volna, hiszen a buszmegállóban – ott, ahol ma is van – már elég sokan várakoznak.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szabálytalanul Deáknak

Az 1904-ben Szolnokon szolgáló őrvezető lapja a postára adás napján megérkezett Kunmadarasra. Az érvényes szabályokat ugyan megszegte, de azért erre az anziksz készítői is ösztönözték.

Új év és Damjanich

Minden bizonnyal egy Pásztóról Szolnokra elszármazott hölgy küldte édesanyjának új évi üdvözletét az alig egyéves Damjanich-szoborral a nagy háború előtti utolsó békés szilveszterkor.

Nincs Szolnokon villamos!

A szolnoki „szép Tisza-hidat” mutató képeslaphoz használt fotó tulajdonképpen 1911 és 1937 között bármikor készülhetett. Ebben az esetben a képnél izgalmasabb a hátlapra írt szöveg.

Kázmér a szolnoki felvonuláson

Ezt a Csepel D-705-ös nyergesvontatót minden bizonnyal 1963. május elsején örökítették meg a szolnoki felvonuláson, amikor pótkocsija éppen sportolók bemutatójának színpadjaként szolgált.