2025.08.27. (szerda)

Hölgy a parkban

Hölgy a parkban

Dátum:

De melyik parkban? Mivel ezt a nem túl jó minőségű képeslapot 1959-ben adták postára, és sok kétségünk nem lehet afelől, hogy maximum néhány évvel korábban készült, érthetetlen, miért maradt le róla a park akkori neve.

De melyik parkban? Mivel ezt a nem túl jó minőségű képeslapot 1959-ben adták postára, és sok kétségünk nem lehet afelől, hogy maximum néhány évvel korábban készült, érthetetlen, miért maradt le róla a park akkori neve.

A kép bal szélén létható hölgy a mai Verseghy-parkban áll, előtte – a lap jobb felén – az úgynevezett Békás-szökőkút, a fák mögött pedig a Megyeháza hátsó homlokzata. Ha az ismeretlen, ám úgy tűnik, szándékosan a képbe komponált nő háta mögé tudnánk pillantani, akkor ott lenne a Verseghy-szobor, azaz a kép születésekor is valahol ott futhatott a park útja, ahol most.

Mivel az itt bemutatott képeslapot 1959 augusztusában adták postára – ennyit lehet a letépett bélyeg helyén maradt pecsétből kiolvasni -, egyértelmű, hogy a lap ezt megelőzően készült. Annak kis esélyét látom, hogy 1959-ben még forgalomban lett volna – ráadásul az ezen a téren egyeduralkodó Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatnál – olyan lap, ami a második világháború előtt készült. Amennyiben ezt elfogadjuk, akkor kizárhatjuk, hogy a felhasznált fotó 1926 és 1945 között készült. Márpedig, ha a háború befejeződése után adták ki ezt a képeslapot, akkor nagyon érdekes, hogy az ábrázolt helyet miért nem az akkori nevén határozza meg a felirat.

A kép születésének időbeli behatárolását két objektum segíthetné, ám mivel nem túl jó minőségű fotóról és nyomatról van szó, kissé bizonytalan vagyok, hogy ezekre lehet-e támaszkodni. Amennyiben ugyanis a kép jobb szélén az egykori Damjanich uszoda kertjének a végét lehetne azonosítani, akkor azt mondhatnánk, hogy egyértelműen 1948 utáni a fotó. Úgy látom, mintha lenne ott egy érdekes, földszintes ház, ami akár tartozhatott is a Damihoz. Viszont a strand kerítésének semmi nyoma. Pedig egy a hatvanas évek elejéről származó térképvázlaton úgy látom, hogy az uszoda kertje – a későbbi végleges mérete előtt – a megyeháza mellett futó Lengyel légió utca meghosszabbításában, a Békás-szökőkút mögötti sétányig ért.

A másik, ami segíthetne, a Megyeháza mögött egykor álló Szovjet katonai emlékmű azonosítása lenne. Nekem úgy tűnik, mintha a megyeháza kapujával egyvonalban még ott állna a fák alatt. Ha ezt jól látom, akkor a fotó 1956 nyarán vagy előtte készült. Amennyiben tévedek, akkor a fotósnak 1957 nyarán vagy később kellett dolgoznia. Azt az emlékművet ugyanis 1956. október 24-én a szolnoki középiskolások lerombolták, és mivel ez egy egyértelműen nyári fotó vagy az azt megelőző vagy az azt követő nyáron készülhetett.

Ám ez sem befolyásolja az írás elején feltett kérdést. Miért nem a park 1945 után használt neve a szerepel a képeslapon? Valaki szégyellte, vagy nem tudta, hogy a képen látható parkot ekkor már – és egészen 1990-ig – Marx-parknak nevezték?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Hamis gőzős a szolnoki kanyarban

Az ennek a minimum 117 éves képnek a bal szélén feltűnő gőzhajó valószínű, hogy soha sem volt látható Szolnokon. A folyó partján álldogáló kalapos úr viszont olyan, mintha már másik múlt század elejei szolnoki képen is megörökítették volna. A Hajdúságból a Vajdaságba tartott e képeslap feladója.

Reklám a Nemzeti tűzfalán

Böske és Józsi között némi, vízbefojtás ígéretét is belengető differencia támadt 1911 áprilisában, aminek szerencsénkre egy olyan szolnoki képeslapon maradt nyoma, ami a város feltörekvő papírkereskedőjének, és első ?reklámgurujának?, a Szapáry utcai Nemzeti Szálloda tűzfalára ?festett? hirdetését is megörökítette. Meg egy rakás téglát és néhány konflist.

A sikkasztó polgármester parkja

Ezen a képeslapon nem is a fotók a legérdekesebbek - bár van közöttük ritkaság -, hanem a jobb alsó sarokban lévő felirat, amely szerint a Dr. Tóth Tamás parkból láthatunk részleteket. Pár szót érdemes tehát arról is ejteni, hogy ki volt ez a mára elfelejtett névadó.

Volt egy tér?

A valamikor a XX. század elején, a bíróság épületéről készült fotót nézegetve nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a mai Dózsa György út páros oldalára egykor teret képzelt valaki.