2025.08.27. (szerda)

Lakásépítés záróköve

Lakásépítés záróköve

Dátum:

Szerte a világban találhatunk olyan záróköveket, amelyek egy-egy nagyobb építkezés befejezésének állítanak emléket. Szolnokon is van néhány ilyen, köztük például a Thököly úti négyemeletes szalagházon, 1972-ben elhelyezett.

Szerte a világban találhatunk olyan záróköveket, amelyek egy-egy nagyobb építkezés befejezésének állítanak emléket. Szolnokon is van néhány ilyen, köztük például a Thököly úti négyemeletes szalagházon, 1972-ben elhelyezett.

A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Városi Bizottsága által elhelyezett zárókő, annak ellenére, hogy viszonylag kevés információt véstek rá, sok mindenről mesél. A mából nézve ezek közül talán az egyik legfontosabb, hogy a hatvanas-hetvenes években komoly lakásépítési dömping jellemezte Szolnokot. Ez részben a város gyorsan fejlődő iparával duzzadó lakossággal, részben pedig a korábbi, elképesztően rossz minőségű és szűkös lakásállománnyal függött össze. Ha jobban körülnézünk Szolnokon, akkor a Széchenyi egy részével együtt, lényegében ebben a két évtizedben épült fel a város lakásainak túlnyomó többsége.

A tábla egyébként azt is jól jelzi, hogy az államilag erősen támogatott lakásépítés a belvárostól fokozatosan haladt a külső területek felé. Az egykori Ságvári körúti bérházak – amelyeknek az első üteme még az ötvenes években épült -, illetve a Vosztok (Tallinn) városrész házai után a hatvanas-hetvenes évek fordulójától egy kvázi körgyűrűre – Kun Béla, Szántó, Csanádi körutak – helyeződött át a hangsúly. A Mátyás király út környékének házait, amihez egyértelműen a Thököly úti házsor is tartozik, ekkoriban kezdték építeni. Természetesen szolgáltató egységekkel, üzletekkel, óvodákkal és iskolákkal együtt.

A Thököly út 18. számnál látható műkő tábla természetesen némi ideológiai hátteret is hordoz. Mégpedig azt, hogy a fiatalok lakáshoz juttatásáról az állampárt ifjúsági szervezete igyekezett gondoskodni. Azt persze nem tudom, hogy ebben a házsorban csak KISZ-tagok kaphattak-e lakást, esetleg volt-e valamilyen életkori megkötés. Avagy ez csak valamiféle máz volt az egyébként is fontos lakásépítésen.

A város múltja, fejlődése iránt érdeklődő számára ahhoz is remek támpont egy ilyen tábla, hogy egyértelműen azonosítsa a környék átalakulásának egyik fontos állomását. Mert persze a Thököly út már jóval korábban is létezett, talán még a nyomvonala se sokat mozgott, ám egy 1927-es térképen ennek a sorháznak a helyén, több, aprótelkes ház állhatott. Kicsit furcsa is, hogy ez a házsor a hetvenes évek elején idekerült.

Ahogy a táblával kapcsolatban az is furcsa, hogy V. számú KISZ-lakásról beszél. Azt kizártnak tartom, hogy egyetlen lakás átadásának állítana emléket. Szerintem minimum az egész lépcsőházra, de inkább az egész házsorra utal. És valahol még legalább négy ilyen táblának kellett lennie. Ha már ez volt az ötödik.

(Ha valakinek van információja a további négyről, vagy esetleg még többről, ossza meg velem!)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Móra Ferenc emléktábla

Véletlenül bukkantam a Móra Ferenc szolnoki tartózkodására emlékező táblára a Szent István király utcában. Akkor hirtelen el sem tudtam képzelni, hogy mi köze lehetett a tudós-írónak a megyei rendőrkapitányság épületéhez és a városhoz.

Eddig ismeretlen emlékmű

Tévedtem. Néhány 1957-es MTI fotó alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a mai Zounuk ispános szökőkút helyén álló, de 1956 októberében ledöntött "szivart" nagyon gyorsan pótolták. Már csak azt kellene kideríteni, hogy 1957-től pontosan meddig volt a helyén az "újabb" szovjet katonai emlékmű.

Az első ipari formatervező emléke

A Kossuth tér és a Táncsics út sarkán bő fél évszázada díszíti a "lordok háza" nyugati homlokzatát Dózsa Farkas András valószínűleg "Tudomány és művészet" című alkotása. Elhelyezéséről, leleplezéséről szinte semmit se lehet tudni, pedig alkotója a hazai ipari formatervezés úttörője.

Hősök a XX. században

Eredetileg csak az első világháborúban elesett szolnoki férfiaknak állított volna emléket, ám későbbi sorsa és megítélése tipikus példája lett Magyarország XX. századi történetének és a történelemfelfogások rendszerekhez kapcsolódó változásainak. A nem az eredeti helyén álló alkotást a városi köznyelv ?meztelenszoborként? emlegeti.